Hejj! Hó! Lecgó!

Na hellóbelló!

Mint oly sok embernek a világon, nekem is túl sok az időm és arra gondoltam írok egy blogot, bár nagyon ellene vagyok a dolognak, hogy átlagember rinyál az interneten (vegyél egy füzetet és írjál kézzel), de ahhoz meg túl lusta vagyok, hogy összedobjak egy honlapot magamnak (legalábbis ez gyorsabbnak tűnt). Mindenesetre megpróbálom a magam idiotizmusát a minimálisra szorítani és inkább olyan dolgokat közölni amiből te, mint olvasó, személyedben tudsz gyarapodni.

A blognak két alapvető célja van:

• Egyrészt nekem kell, hogy gyakoroljam a fogalmazást és írást magyar nyelven, mert azon vettem észre magam, hogy már semmit sem tudok.
• Másrészt pedig, ennek keretében megpróbálok kedves gitáros pajtásoknak hasznos és főként magyar információt átnyújtani a bennem felhalmozódott tudásból.

Elöljáróban annyit, hogy olyan 6 éve tolom a hangszert és soha senki sem tanított rá, csak a jó öreg internet, ezért senki ne vegye készpénznek amit én ide postolgatok majd. Mindenesetre, hogy legyen egy kis bizodalmad bennem, az ismerős pajtások és pajtásovák szerint egész jól használom a hathúrost (persze orbitális önkritikámnak köszönhetően szerintem pedig retek béna vagyok, szóval sok sikert neked). Szóval a kockázatok és mellékhatások...

Tehát mindent összevetve ez a blog azoknak a gitáros pajtásokak készült, akik iszonyat tehetségesek, de se pénzük se angoltudásuk és se konyítanak sokat az internethez, hogy megszerezzék azt a fajta tudást, amivel tehetségük kiteljesedhet.
Mindezt tervezem majd hang és videóanyagokkal is megtámogatni, de mindezt a maga idejében.

(Ha esetleg zavaros a fogalmazás, ahhoz érdemes hozzászokni, mert jobb egyenlőre nem lesz)

Na vérezzen az ujjbegyetek!!!