Fűnyíró fasza lett, le is toltam a kertet!
További akkordok néven a különböző színezésekről szeretnék beszélni. Lehet kettészedem ezt a posztot, még egyenlőre nem tudom.
Kezdjük a diaton akkordok építgetésével. Mint azt már tudhatjátok hármashangzatokként és négyeshangzatokként felépítettünk egymásra helyezett tercekből szépséges akkordokat. Ezt a tercelést folytathatjuk tovább, azaz eddigi 7es akkordjainkra felteszünk egy tercet és 9es akkordokat kapunk. Namármost itt már rengeteg a variáns ezért skálában kell számolni, illetve attól függően, hogy az adott akkordunk a dúr alapskálához képest melyik funkciót tölti be (ez alatt azt értem, hogy I, II, III, IV, V, VI, vagy VII akkord).
Először is tisztázzuk, hogy mi az a 9-es akkord, mivel diaton skála 7 hangból áll, akkor honnan szedem a 9. hangot. Misem egyszerűbb, feljeb megyek 2-vel, amivel a skála 2. hangját kapom meg az oktáv felett. A 9 az én értelmezésemben azt próbálja meg belesulykolni az emberbe, hogy az a hang már az oktáv felett van.
A funkció betöltéséről pedig egy példát szeretnék hozni. Tegyük fel hogy mi egy moll9es akkordot hozunk létre a II akkord felé C dúr alapskáláról. Tehát a végeredményünk Dm9 lesz, amit tartalmazza az alaphangot, a kis tercet, (a kvintet), a szeptimet és az oktáv felett a nagy szekundot (azaz D - F - (A) - C - E). A kvint azért került zárójelbe, mert ha túlzottan sok hangot fogunk le akkor az lesz az első hang amit kigyomlálunk, mivel semmit nem tesz az akkord milyenségéhez.
Visszatérve a funkcióra, ha ez az akkord egy skála III akkordja lenne, akkor a tetejére nagy szekund helyett kicsi kerülne és teljesen megváltoztatná az akkord hangzását.
Ugyanezen az elven lehetséges 11-es és 13-as akkordokat létrehozni. Mindig egyel több építőelem kerül bele az akkordba. Természetesen ilyenkor már több hang is elhagyható az akkord elejéről. Ami fontos az a terc és a szeptim amit érdemes megtartani.
Inkább egy következő posztban folytatom a több, kevésbé tradicionálisan felépülő de amúgy király akkorddal.
Most elszaladok virágért, majd jövök!
2011. július 26., kedd
2011. július 25., hétfő
Modalitás #6 - Mixolíd
No még egy gyors poszt aztán fűnyírószerelés!
A mixolíd mód mondhatni az egyik leghasznosabb mód a 7 közül. Dúr alapú mód és moll7-est tartalmaz, melynek értelmében tökéletes jelöltje a domináns7-es akkordoknak. Bárhol a zenében látsz egy 7es akkordot, arra ráerőszakolható a mixolíd, tehát a blues imádja, a másodlagos dominánsok imádják, az akkordmenet kvintje meg egyenesen él hal érte.
A skála szerkezete pedig a következő:
egész - egész - fél - egész - egész - fél - egész
Tekinthetjük ezt úgy is mint az eredeti dúr skálánk, ahol a szeptim fél hanggal lejjebb van.
C dúrhoz tartozó mixolíd skála a G mixolíd:
G (egész) A (egész) B (fél) C (egész) D (egész) E (fél) F (egész) G
A többit rátok bízom, megyek, vár a fűnyíró!
A mixolíd mód mondhatni az egyik leghasznosabb mód a 7 közül. Dúr alapú mód és moll7-est tartalmaz, melynek értelmében tökéletes jelöltje a domináns7-es akkordoknak. Bárhol a zenében látsz egy 7es akkordot, arra ráerőszakolható a mixolíd, tehát a blues imádja, a másodlagos dominánsok imádják, az akkordmenet kvintje meg egyenesen él hal érte.
A skála szerkezete pedig a következő:
egész - egész - fél - egész - egész - fél - egész
Tekinthetjük ezt úgy is mint az eredeti dúr skálánk, ahol a szeptim fél hanggal lejjebb van.
C dúrhoz tartozó mixolíd skála a G mixolíd:
G (egész) A (egész) B (fél) C (egész) D (egész) E (fél) F (egész) G
A többit rátok bízom, megyek, vár a fűnyíró!
Technika #4 - Economy Picking
Sajnos semmi értelmes magyar fordítást nem sikerült kiötölni erre, fogadjátok el ezt most így ahogy van!
Az economy picking egy alternativa a le-fel pengetésre (alternate picking), melynek segítségével ugyanannyi hangot sokkal kevesebb mozgással tudunk kipengetni. A technika akkor láttatja magát, amikor húrt szeretnénk váltani, ugyanis 1 húron ez a technika visszafejlődik le-fel pengetéssé. Húrváltáskor beszéltem már arról, hogy van kívül és belül pengetés, most ezeket fogjuk kiküszöbölni.
Az economy picking használatakor húrváltáskor lehetőség szerint mindkét húrt egy irányba kell pengetni. Ezt úgy értem, hogy ha például mélyebb húrok felé mozdulunk el akkor a kiinduló húron felfelé pengetjük az utolsót és a célhúron felfelé pengetjük az elsőt. Másik irányba értelemszerűen fordítva van a dolog. Természetesen string skipping technikánál nem túl jól használható ez az egész.
Személyes véleményem szerint én akkor szoktam ezt használni, ha A pontból B-be egy skálán feldarálom magamat minden szekvencia nélkül. Például vegyük a 3 hang / húros modális skálákat. A mély E húron pengetünk le-fel-le, majd ugrunk az A húrra le-fel-le és így egészen a magas E húrig (vagy ameddig tetszik).
Ennek a technikának a másik véglete lesz a sweep picking ha minden húron csak egyetlen hangunk van, úgy is nézhetjük, hogy ez átmenet a sweep és az alternate picking között.
Növesszetek sörhasat!
Az economy picking egy alternativa a le-fel pengetésre (alternate picking), melynek segítségével ugyanannyi hangot sokkal kevesebb mozgással tudunk kipengetni. A technika akkor láttatja magát, amikor húrt szeretnénk váltani, ugyanis 1 húron ez a technika visszafejlődik le-fel pengetéssé. Húrváltáskor beszéltem már arról, hogy van kívül és belül pengetés, most ezeket fogjuk kiküszöbölni.
Az economy picking használatakor húrváltáskor lehetőség szerint mindkét húrt egy irányba kell pengetni. Ezt úgy értem, hogy ha például mélyebb húrok felé mozdulunk el akkor a kiinduló húron felfelé pengetjük az utolsót és a célhúron felfelé pengetjük az elsőt. Másik irányba értelemszerűen fordítva van a dolog. Természetesen string skipping technikánál nem túl jól használható ez az egész.
Személyes véleményem szerint én akkor szoktam ezt használni, ha A pontból B-be egy skálán feldarálom magamat minden szekvencia nélkül. Például vegyük a 3 hang / húros modális skálákat. A mély E húron pengetünk le-fel-le, majd ugrunk az A húrra le-fel-le és így egészen a magas E húrig (vagy ameddig tetszik).
Ennek a technikának a másik véglete lesz a sweep picking ha minden húron csak egyetlen hangunk van, úgy is nézhetjük, hogy ez átmenet a sweep és az alternate picking között.
Növesszetek sörhasat!
2011. július 21., csütörtök
Zeneelmélet #11 - Arpeggio
Az előbb használtam ezt a szót, úgy érzem tisztázni kell a mögöttes tartalmat!
Az arpeggio sajnos a 80as évek metálja óta egyet jelent a borzasztóan gyors pengetést elősegítő sweep picking technikával, pedig a kettő dolog ég és föld.
Az apreggio egy skála, definíció szerint az akkord hangok egyesével lejátszva. Korábban megmutattam, hogyan lehet akkordokat hangokból formálni, hogy felépítjük a dúr vagy moll skálánk minden páratlanadik fokát (1-3-5(-7)). Az arpeggio skála ezeknek a hangoknak az ismétlése több oktávon keresztül. Illetve a különbség, hogy míg az akkordban teljesen mindegy az egyes elemek sorrendje, itt mindenképpen folyamatosan követik a hangok egymást (1-3-5-1-3-5-1-3-5...). Egy példával illusztrálva a problémát például a Cm7 arpeggio a következő hangokat tartalamazza: C (alaphang) Eb (kisterc) G (kvint) Bb (kisszeptim). A skála tehát ezt a négy hangot használja fel, ebből kell dallamot kicsikarni. És mindemellett ha egy Cm7 akkordra szólózunk ezzel, akkor nagyon melodikus lesz a szólónk (persze hosszútávon unalmas is). A Cm7 arpeggio felfektetve a gitár nyakára:
A nagy keveredést a fent említett fogalmak között az okozza, hogy ezek a típusú skálát nagyon jól fekszenek a sweep picking technikára, mivel egy fekvésben jobbára húronként 1 (max. 2) hangunk van. Így a két fogalom az idők folyamán összeolvadt, de természetesen az arpeggiokkal sokkal többet lehet kezdeni, mint fel-le rohangálni velük a nyakon függőlegesen, mint Malmsteen mester teszi ezt oly tökéletesen.
Remélem sokatmondó és hasznos voltam ismételten!
Az arpeggio sajnos a 80as évek metálja óta egyet jelent a borzasztóan gyors pengetést elősegítő sweep picking technikával, pedig a kettő dolog ég és föld.
Az apreggio egy skála, definíció szerint az akkord hangok egyesével lejátszva. Korábban megmutattam, hogyan lehet akkordokat hangokból formálni, hogy felépítjük a dúr vagy moll skálánk minden páratlanadik fokát (1-3-5(-7)). Az arpeggio skála ezeknek a hangoknak az ismétlése több oktávon keresztül. Illetve a különbség, hogy míg az akkordban teljesen mindegy az egyes elemek sorrendje, itt mindenképpen folyamatosan követik a hangok egymást (1-3-5-1-3-5-1-3-5...). Egy példával illusztrálva a problémát például a Cm7 arpeggio a következő hangokat tartalamazza: C (alaphang) Eb (kisterc) G (kvint) Bb (kisszeptim). A skála tehát ezt a négy hangot használja fel, ebből kell dallamot kicsikarni. És mindemellett ha egy Cm7 akkordra szólózunk ezzel, akkor nagyon melodikus lesz a szólónk (persze hosszútávon unalmas is). A Cm7 arpeggio felfektetve a gitár nyakára:
A nagy keveredést a fent említett fogalmak között az okozza, hogy ezek a típusú skálát nagyon jól fekszenek a sweep picking technikára, mivel egy fekvésben jobbára húronként 1 (max. 2) hangunk van. Így a két fogalom az idők folyamán összeolvadt, de természetesen az arpeggiokkal sokkal többet lehet kezdeni, mint fel-le rohangálni velük a nyakon függőlegesen, mint Malmsteen mester teszi ezt oly tökéletesen.Remélem sokatmondó és hasznos voltam ismételten!
Zeneelmélet #10 - Dúr-Moll egyveleg
... a folytatás!
Mindezidáig beszéltem a dúr és moll skálákról, illetve hogy minden dúr skálához tartozik egy relatív moll skála is (egy kis terccel lejjebb). Ezen felül beszéltem az akkordokról (hármashangzatok és négyeshangzatok) amit fel lehet építeni egy dúr skálából.
A biztonság kedvéért gyorsan leírom a moll skálára épülő hármashangzatok sorrendjét, de azért remélem ezt a dúr akkordok eltolásával ki tudtátok találni: moll - szűkített - dúr - moll - moll - dúr - dúr. Négyeshangzatokban pedig a következőképpen néz ki a dolog: moll7 - szűkített7 - dúr7 - moll7 - moll7 - dúr7 - domináns7.
Ha a kezdeti nehézségeken túlestünk, akkor következzen az új információ. Amikor egy akkordmenetet generálunk, lehetőségünk van kilépni a diaton skála okozta unalomból és egysíkúságból, mégpedig a következőképpen. Ha egy dalunk például C dúrban van, akkor teljes nyugalommal lehetőségünk van a C moll skála akkordjait is használni, a végeredmény tök jól fog hangzani (természetesen itt már nem biztos, hogy a vakvilágba lejátszott bármilyen akkordmenet jól szól, de kis odafigyeléssel érdekeset alkothatunk).
Természetesen ekkor belép a szólózásunkba egy kis probléma ugyanis az összes akkordot nem fogja egy skála lefedni, a legtökéletesebb módszer, ha a dúr skálához tartozó akkordokra a dúr skálát használjuk, a mollhoz pedig a mollt ezzel elérjük a megfelelő hangkészletet. Egy másik megoldás ha az egyik típus (dúr vagy moll) dominál és a másik skálából csak egy-két ütemnyi akkordunk van, akkor jól hangozhat, ha annak az akkordnak az arpeggio skáláját használjuk fel a szólóhoz és akkor hangban se nagyon tévedhetünk.
Kellemes szórakozást!
Mindezidáig beszéltem a dúr és moll skálákról, illetve hogy minden dúr skálához tartozik egy relatív moll skála is (egy kis terccel lejjebb). Ezen felül beszéltem az akkordokról (hármashangzatok és négyeshangzatok) amit fel lehet építeni egy dúr skálából.
A biztonság kedvéért gyorsan leírom a moll skálára épülő hármashangzatok sorrendjét, de azért remélem ezt a dúr akkordok eltolásával ki tudtátok találni: moll - szűkített - dúr - moll - moll - dúr - dúr. Négyeshangzatokban pedig a következőképpen néz ki a dolog: moll7 - szűkített7 - dúr7 - moll7 - moll7 - dúr7 - domináns7.
Ha a kezdeti nehézségeken túlestünk, akkor következzen az új információ. Amikor egy akkordmenetet generálunk, lehetőségünk van kilépni a diaton skála okozta unalomból és egysíkúságból, mégpedig a következőképpen. Ha egy dalunk például C dúrban van, akkor teljes nyugalommal lehetőségünk van a C moll skála akkordjait is használni, a végeredmény tök jól fog hangzani (természetesen itt már nem biztos, hogy a vakvilágba lejátszott bármilyen akkordmenet jól szól, de kis odafigyeléssel érdekeset alkothatunk).
Természetesen ekkor belép a szólózásunkba egy kis probléma ugyanis az összes akkordot nem fogja egy skála lefedni, a legtökéletesebb módszer, ha a dúr skálához tartozó akkordokra a dúr skálát használjuk, a mollhoz pedig a mollt ezzel elérjük a megfelelő hangkészletet. Egy másik megoldás ha az egyik típus (dúr vagy moll) dominál és a másik skálából csak egy-két ütemnyi akkordunk van, akkor jól hangozhat, ha annak az akkordnak az arpeggio skáláját használjuk fel a szólóhoz és akkor hangban se nagyon tévedhetünk.
Kellemes szórakozást!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)