2011. október 27., csütörtök

Vége a világnak!!!

Tudom hogy csak 1 év múlva lesz világvége, de most szeretném itt bejelenteni, hogy az oldal másol folytatja működését.
Úgy érzem kinőttem a blog struktúrát és visszaolvasva a posztjaimat kicsit káoszos a dolog.

Az új oldal neve GITÁROS és tessék megnézni. (a .tk domain szándékos merthát az oldal csóró szellemiségét tükrözi)

Bár még függően, hogy mikor kattintasz, elég béta kinézete lesz a dolognak, de a posztokat mind felvezettem oda is és remélhetőleg nem vesz rajtam erőt a lustaság és gyorsan megcsinálom a dolgot.

A váltás másik oka, hogy szeretnék wordpresst programozni és ez legjobb gyakorlás erre.

Akkor mégegyszer mondom: http://gitaros.tk <-- hajrá és köszönöm az itteni figyelmet.

2011. október 4., kedd

Zeneelmélet #14 - A másodlagos domináns

Kattintottam 5-öt és teljesen más kinézete lett az oldalnak, remélem sokkal kevésbé olvasható így!

Most, hogy rengeteg akkordot megtanultunk szépen együtt, itt az ideje, hogy kicsit belevágjunk az érdekesebb lecsóba. Mindeddig csak skálán belül dolgozgattunk jobbára, most viszont kicsit kimászkálunk a hatás kedvéért.

Mielőtt belevágok a másodlagos dominánsok (nem vagyok biztos, hogy magyarul is így hívják, de angolul secondary dominant) kusza rejtelmes világába, először tisztázni kellene, hogy mi is az a domináns. A domináns nem más, mint a skála 5. fokára épített akkord (mégpedig a 7-es fajtából). Mint tudjuk ez a következő formulával épül fel: 1-3-5-b7. A zenében ennek az akkordnak van egy olyan kellemes hatása, hogy visszahúzza a fület az alaphangra (tessék kipróbálni pl: D7 - G). Ez az elsődleges domináns hangzás. Mi ezt a tulajdonságot fogjuk megerőszakolni minden egyes hanghoz.

Mi történik, ha nekünk például egy II. akkordhoz szeretnénk odavonzani a fület? Lehetséges ez? Hát persze, hogy az, különben nem írogatnék. Vegyük a kedvelt C dúr skálánkat, mert ott tűnnek fel legegyszerűbben a nem oda illő dolgok. C dúrban a dominánsunk G7 (hangjai: G-B-D-F). Tehát a G7 visszahúzza a fülünket a C-re. Mi történik ha én a Dm akkordra akarom terelni a fület, ami a II. akkord C dúrban? Mindösszesen annyit kell tennem, hogy megkeresem a D dúr skálához tartozó dominánst, ami esetünkben A7 akkord (hangok: A-C#-E-G). Mint látható ezzel a mozzanattal kimásztunk a C dúr világból, mégis jól hangzik a dolog. Az A7 akkord felkészíti a fület a Dm érkezésére. Nem feltétlenül kell az A7 akkordot hosszan játszani (persze lehet), elég ha a Dm előtti ütem végére odajátsszuk.
Például: | C | C A7 | Dm | F G |

Természetesen minden akkordhoz létezik másodlagos domináns. A III. akkord C-ben Em, a hozzá tartozó másodlagos domináns B7 (hangok: B-D#-F#-A). A IV. akkord F, akozzá tartozó domináns C7 (hangok: C-E-G-Bb). És így tovább, a többit tessék kiszámolni.

Felvet ennek a használata egy problémát. Mit kezdjünk a váltásokkor szóló alatt? C-ben nem maradhatunk, mert a hangok nem fognak stimmelni. Az első reakció ilyenkor mindig az arpeggio skála, ha A7 akkord van feljegyezve, akkor az A7 arpeggioval nem tévedhet az ember fia. Másik megoldás a modális megközelítésben rejlik. Ha az ott egy skála 5. akkordja, akkor játszok rá mixolíd skálát, tehát A7-re rámegy az A mixolíd. Emellett lehet még a harmonikus és melodikus moll skála módjait is használni, de erről még nem beszéltem, addig tessék megjegyezni, hogy az ide is jó lesz.
Például nézzük meg a fenti akkordmenetet: a C - A7 - Dm váltást például meg lehet úszni egy ügyes kromatikus ötlettel is. A váltás előtt a C akkordra C hangot játszunk, az A7-re C#-et (ez a terc az akkordon, tehát része az arpeggio skálának) és a Dm-ra D hangot.

Mindezt a posztot azért osztottam meg veletek, mert mindenki kedvenc száma is ezt a gondolatmenetet követi a Dm - Bb - F - A7 akkordmenettel. Megfejtéseket várom, hogy mi ez (annyit segítek, hogy magyar, kortárs)

Asszem egyenlőre ennyi!

2011. október 3., hétfő

Zeneelmélet #13 - További akkordok 2

Csináljuk!

Ezidáig leírtam, hogyan lehet szépen tercenként felépíteni az egyre jazzesebb akkordokat és elrontani velük a kőmetált. Most olyan akkordokkal szeretnék foglalkozni, amik nem feltétlenül az 1-3-5 alapstruktúrát követik.

Először is beszéljünk a sus (suspended - a magyar nevét nem találtam) akkordokról. Ezek az akkordok arra a gondolatra építenek, hogy nincs nekünk szükségünk a tercre az akkordban, ezzel feladva a dúr/moll tulajdonságot (ez ilyen esetekben a dallamkörnyezetből derülhet ki). Kétféle sus akkord van mivel a tercből két irányba léphetünk.
Ha a terc helyett az egyel alatta levő hangot játsszuk, akkor sus2 akkordról beszélünk (gyors magyar referencia pl. az isten háta mögött - és c. számának bevezető riffje csak sus2 akkordokat tartalmaz). Ennek az akkordnak a képlete 1-2-5, illetve 1-5-9. Érdemes a szekundot magasabb hangnak választani, mert mélyen nagyon búgó és zavaros hangja van az alaphang mellett játszva.
A másik lehetőségünk a felfelé lépés, azaz a tercet a kvarttal helyettesítjük. Így a képet 1-4-5-re módosul.
A sus hangzás egyébként jó kiegészítője a rendes dúr vagy moll hangzásnak. Például ki ne hallotta volna a következő dallamot (Dsus4 D Dsus2 D):

e-3-2-0-2
B-3-3-3-3
G-2-2-2-2
D-0-0-0-0

Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy tök jól lehet ezeket használni díszítgetésre, ha oda vissza váltogatunk pl. a dúr és a sus2 hangzás között a ritmuspengetés közben.

Még gyorsan megemlítek számomra egy kevésbé hasznos, de létező akkordot, a 6-os akkordot. Ennek annyi a lényege, hogy az 1-3-5 felé felpakoljuk a 6-ot is, így megkapva az 1-3-5-6 képletet. Valahol valaki mondta nekem annó, hogy ezt például arra lehet használni, ha egy dal végén valami befejezetlenséget akarunk érzékeltetni. Például C -F -G típusú akkordmenetet C-vel zárnál le de ha C6-al (lefogva pl: x35555) zárod (kitartod az akkordot), akkor az egy furcsa, boldog, sejtelemes, jövőbe tekintő hangulatot ad (hú de túl sok itt a jelző).

Bónuszként pedig itt van a Hendrix-akkord, amit mindenkire rábízok, hogy illessze be valahova a repertoárjába, ha még nincs benne: 1-b3-3-(5)-7. Lefogva pedig pl. E-ben: 07678x.

Puszika ti kis cukikák!

Modalitás #7 - Aeol

De rég jártam a saját blogomon (de azért ne gondoljátok, hogy van életem)!

No ezt a mókát rövidre fogom, mert misem egyszerűbb, mint a mi 6. módunk. Ez ugyanis maga a moll skála, amiről ha minden igaz már írtam. Szóval tessék elolvasni azt a posztot.

Mindemellett a legnagyobb probléma a moll skálával, hogy kiszámítható és nekem túlzottan klasszikus beütést keltet, ezért nem szeretem. Ha mégis moll mellett döntünk, akkor érdemes belemélyedni a harmonikus / melodikus moll tanulmányainkba, amit majd később gondolom leírok ha eljön az idő.

Mindenesetre ha az akkordmenetedben moll vagy moll7-es család egyik akkordja következik, akkor meg lehet próbálni dolgozni vele.

És végezetül köszönöm, hogy 1 év és kb 1 hónap után megkaptam az első megjegyzésemet a blogra. Ezek szerint a google végre beindexelte a megtalálhatatlan nevű blogomat. Terjesszétek az igét, mert ha többen írogatnak, hogy mekkora faszságokat tudok én itt összehordani, annál jobban okosodom én is és annál összefogottabb és használhatóbb lesz ez a blog is.