Pentatónia #6 - Lick Gyártás #2

Meleg a kaja!

Az előző fejezetben kifejtettem, hogyan kell megtalálni az összes boxot, illetve egy jelölésrendszert bevezettem. Ha ezt nem olvastad, akkor esetleg az itt leírtak nem lesznek világosak.

Ha boxon belül szeretnél magasról mélyre, vagy fordítva eljutni, közben jópár hangot lejátszva, de mégis érdekesen, akkor a következőt teheted. Veszel 2-3 szomszédos húrt, erre kitalálsz egy pár hangból álló licket és a húrcsoportot mozgatod lefelé, vagy felfelé. Ezt most mindenképpen egy példával megtámogatom, mert úgy talán érthetőbben körül tudom írni.

Tegyük fel szokásosan, hogy Am-ban vagyunk, és az egyszerűség kedvéért az 1. boxban. Legyen egy 3 húros csoportom és egy 4 hangból álló lickem. Ez nézzen ki úgy, hogy: 1N, 3T, 2N, 1T. A három magas húron kezdünk és onnan haladunk lefelé, tehát először eBG, majd BGD, majd GDA, vágül DAE húrhármasokat használjuk. Ekkor a kotta így néz ki:

Ezzel a megközelítéssel ugyanezt az ötletet egy másik boxban is felhasználhatjuk, pl. a 2. boxban:

No majd még jönnek ilyenek.

Pentatónia #5 - A teljes nyak bejárása

Itthon éheztetnek, szóval nektek panaszkodok!

Gondolom már nagyon unod, hogy ugyanazt az egy formát használod a pentaton szólózáshoz, és úgy érzed kimerítetted teljesen, amit a skála adhat neked. Azaz itt az ideje kilépni az 1. boxból. A pentaton skála 5 hangot tartalmaz magában, ezért 5 boxot fogunk létrehozni, minden hangról kezdve egyet.

Az összes hang a 12-es bundig Am-ban:

Az első dolog, hogy felfedezzük benne azt a formát amit ismerünk: a kép közepén található 1. box. Ha ez megvan akkor próbáljuk meg a 2. boxot lejátszani. A mély E húron a C hangról (8. bund) kezdődik és a magas E húron a D hangig (10. bund) tart. Ez a box a 7-es bundtól a 10-es bundig tart, azaz minden ujjadra jut egy bund (minden 7-esre eső hangot a mutató ujjal, 8-asra a középsővel, 9-esre a gyűrűssel és 10-esre esőt a kisujjal kell lefogni). Próbáljuk meg az ujjrendet betartani, mert csak akkor leszünk igazán gyorsak és hatékonyak.

A 3. box a mély E húr D hangjáról kezdődik. Ez egy kicsit beleront a tökéletes ujjrendünkbe, mert G húrról B húrra csúsztatni kell a kezünket. Ezeket a hangokat mutató kisujj párssal játsszuk, a többit mutató hüvelykkel.

A 4. és 5. boxal nincs probléma, ezért remélem a 2. box alapján ki tudjátok találni az ujjrendet hozzájuk.

Minden boxot érdemes egyenként kigyakorolni, hogy a kezünk hozzászokjon a mozgáshoz. Ha már egy boxot tudunk vizualizálni és lejátszani, akkor el lehet kezdeni improvizálgatni velük. Szerintem először érdemes a jól megszokott 1. boxból kiindulni és kilépkedni pár hang erejére a 2. vagy az 5. boxba, majd vissza. Ha ez kényelmesen megvan, akkor pedig már lehet bármit használni.

Ha esetleg nem A-ban, hanem valami más moll hangnemben szeretnél játszani, nincs más dolgod, mint lokalizálni az 1. boxot abban a hangnemben és a többi ahhoz képest relatívan elcsúszik.

Itt szeretném bevezetni, azt a gondolatot, hogy minden box úgy épül fel, hogy húronként 2 hangot tartalmaz. Ezeket szeretném elnevezni "N" és "T" nevekkel (N a nyak felőli hang és T a test felőli (hogy a balkezeseket se zavarjam össze)), így ha azt mondom, hogy ET, akkor a mély E húron bármely box test felőli hangját szeretném jelölni.

Kész a kaja, megyek eszek!

Modalitás #4 - Fríg

Folytatom, mert benne vagyok!

A fríg skála szerintem kevesebb helyzetben használható, mivel rögtön egy félhang távolsággal indul és ezzel elég komoly sötétséget lehet előidézni vele a zenében. Viszont pontosan ezért ilyen dark-abb metál zenéhez jól használható.

A skála szerkezete a következőképpen néz ki:

fél - egész - egész - egész - egész - fél - egész - egész

Ha a C dúr skála fríg módját keressük, akkor az a harmadik hangra lesz ráfektetve, azaz E fríg skálát kapunk, ami a következőképp néz ki:

E (fél) F (egész) G (egész) A (egész) B (fél) C (egész) D (egész) E

E fríg 2 oktávban 12-es pozícióban:

Ha metálos arcok vagyunk, akkor standard gitárhangolásra biztos találkoztunk már olyan riff-el, ami főként E és F kvintek között váltogat. Erre például tökéletesen lehet E fríg skálával szólózni.

Továbbiakat találjátok ki!

Zeneelmélet #9 - A moll skála

Egy másik szálon kicsit előreszaladtam, ezért ezt kicsit késve bár de leírom most!

A moll a zenében a szomorúságot és a fájdalmat hivatott kifejezni. A legtöbb rock és metál zene erre a skálára épít, mert a komorabb hangzás jobban megy a stílushoz. Minden dúr skálához tartozik egy relatív moll skála, melyek ugyanazokat a hangokat tartalmazzák. Minden dúr skálát, ha a 6. fokról kezdünk, moll skálát kapunk.

A moll skála a következő felépítést követi: egész - fél - egész - egész - fél - egész - egész

Példaként nézzük meg a C# moll skálát:

C# (egész) D# (fél) E (egész) #F (egész) G# (fél) A (egész) B (egész) C#

Mindez két oktávon:

No csak ennyi!

Modalitás #3 - Dór

Napot!

A Dór skála lesz az első igazi modális újdonság, ezen keresztül talán már biztonságosan el tudom magyarázni a modalitás lényegét.

A Dór mód semmi mást nem takar, mint a dúr skála, amit a második hangtól a második hang oktávjáig játszunk. Ez egy C dúr skálánál azt jelenti, hogy D dór skálát kell játszani: D - E - F - G - A - B - C - D. Elsőre ez túl bonyolításnak is tűnhet, mert akár mondhatnám azt is, hogy játssz C dúr-ban úgy, hogy a D hangot hangsúlyozod ki, de mint a Ión módnál is megismertük, a dór módhoz is tartozik egyfajta hangulat, illetve zenei stílus.

D dór 2 oktávban 10-es pozícióban:

A dór skála felépítése a következőképp néz ki: egész - fél - egész - egész - egész - fél - egész. Ezzel bármilyen dór skálát fel tudunk építeni. Példaként egy F# dór skála:

F# (egész) G# (fél) A (egész) B (egész) C# (egész) D# (fél) E (egész) F#

(A felfedezés ereje esetleg, hogy ez a skála az E dúr hangjait tartalmazza)

A dór skála egy moll hangzású skála (kis tercet tartalmaz), ezért jól használható rockos, bluesos hangzások előállításához. Ha abszolút referenciát szeretnél a dór skálára épített karrierről, akkor hallgass és tanulj Santana-t.

Itt szeretném megjegyezni, hogy a dór skála (illetve minden moll típusú skála) tartalmazza az összes moll pentaton hangot, ezért a skála befogadásához egy jó módszer, hogy az ismert moll pentaton skálánkat improvizációs pötyögések során kiegészítgetjük azzal a 2 extra hanggal amivel a dór skála több (ez a két hang pedig a nagy szekund és a nagy szext).

Az egyik legismertebb dór akkordmenet a II - V, ami D dórban például Dm7 - G7 akkordokat jelenti. Itt jön az elnevezés fontossága: egy olyan akkordmenetet nem igazán érdemes C dúrnak hívni, ami semmilyen C akkordot nem tartalmaz. Mivel a Dm7-en érzi otthon magát az akkordmenet, ezért a D dór módot érdemes használni.

No erről mára ennyit!

Modalitás #2 - Ión

Akkor folytatom is!

A Ión skála nem más, mint az eddig ismert dúr skála egy másik elnevezése. Ez a következőket jelenti:

A skála struktúrája a következő: egész - egész - fél - egész - egész - egész - fél.

Ha ezt a C dúr skálára rávetítjük, akkor a megszokott C - D - E - F - G - A - B - C hangokat kapjuk meg.

C Ión skála 2 oktávon 7-es pozícióban:

Ez felvet egy komoly kérdést. Mit ad többet, ha azt mondom, hogy Ión, mintha azt mondanám, hogy dúr? A válasz pedig, hogy megadja az alaphangulatát a dalnak, meghatározza, hogy mi a vezető akkord benne (hova húz a szám).

Hangulat alapján a Ión mód egy boldog, vidám hangulatot kölcsönöz a dalnak, ezért jobbára a pop, a county, a folk és az alternatív zene használja, de természetesen minden stílusban megállja a helyét.

Ez a szerény véleményem szerint a legkönnyebb skála improvizálásra, mert gyerek korunk óta ezt sulykolja belénk a világ (és a Kodály módszer).

Akkordmenet szempontból biztosíthatom, hogy rengeteg olyan dalt tanultál már, ami a Ión módra épít. Ilyen pl. az I - IV - V, az I - IV és az I - VI - IV - V.

Ez már csak egyetlen kérdést vet fel a sok számos másik mellé. Hogyan döntöm el egy akkordmenetről, hogy Ión-e? Az első és legfontosabb dolog, hogy mindennek érzésre kell jönnie, hogy az akkordok úgy az I. akkord köré épülnek. Ha ez kevés, akkor például próbáld meg, hogy az akkord menet végén kiállsz mindegyik akkorddal (hosszan kipengeted) és az az akkord az alap amire a legjobban hangzik ez a kiállás.

Csók!

Modalitás #1 - Bevezetés

Szép estét!

Belekezdek az egyik legkomolyabb részébe annak a tudásnak, ami az agyamban kavarog. A modális játéknak.

Elsőként szeretnék visszautalni a dúr skáláról írt postomra. A dúr skála ismerete alapvető a módok ismertetéséhez, szóval érdemes visszanézni, mielőtt tovább olvasol.

A dúr skála, mint tudjuk 7 hangból áll. Ebből következően 7 módja van a dúr skálának, melyek neve a következő:

• Ión
• Dór
• Fríg
• Líd
• Mixolíd
• Eol
• Lokriszi

Ha ez eddig kínai (valójában görög), akkor elmondom a nagy titkot, ami ezen elnevezések mögött rejlik. Mindössze arról van szó, hogy ha ugyanazt a dúr skálát az első hangtól az első hang oktávjáig játsszuk, akkor azt Ión-nak nevezzük, ha a második hangtól a második hang oktávjáig, akkor Dór-nak és így tovább...

És hogy miért van ez a sok elnevezés, azt a sorozat későbbi részeiben szeretném tárgyalni majd. Elöljáróban annyit, hogy ezek a módok bizonyos hangulatot és akár zenei stílust fognak teremteni.

Következő post most rögtön, csak el akartam választani ettől.

Zeneelmélet #8 - Az akkordmenet anatómiája

Légyszíves írjátok kommentekben, hogy milyen szar ez a blog!

A mai fő kérdésünk gyerekek, hogy miért hangzik jobban egy pár akkord egymás mellett, mint egy másik pár. Ez kicsit olyan zongorista megközelítés lesz, de szerintem gitárra tök jól alkalmazható.

Korábban már átnéztük, hogy ha egy skálát kiválasztva akarunk akkordmenetet létrehozni, akkor milyen akkordok közül választhatunk, mind 3-as, mind 4-es hangzatokból. Természetesen ennél sokkal több választási lehetőségünk lesz, de most éreztem ennek a leckének a fontosságát, amíg nem ismersz 40-50 típusú akkordot és nem zavar össze.

A titok nagyon egyszerű, egy akkordváltás akkor hangzik jól, ha a két akkord minél több közös hangot tartalmaz. Egy gyors példán szemléltetve, az Am -F váltás azért hangzik jól, mert az Am (A-C-E) és F (F-A-C) akkordokban az A és C hangok közösek. Sőt, egy olyan váltásnál, mint pl. egy Am -Fmaj7 megfigyelhető, hogy az Fmaj7 (F-A-C-E) csak egy új hangot tesz be a basszusba és ezzel megváltoztatja az akkord milyenségét, de minden más hangot bennhagy az Am-ból.

Terészetesen nem kell erre törekedni, hogy minden váltásod ilyen jól jöjjön ki (mert hát tegyük hozzá, hogy egy F - G váltás is jól hangzik, pedig egy gramm közös hang nincs a 2 akkordban), de ha elakadsz egy akkordmenet írása közben, ez segíthet megtalálni a következő akkordot.

No pápá és fikázzázok a blogom légyszi!

Pentatónia #4 - Lick Gyártás #1

Hosszú hallgatás után!

A lickek legnagyobb haszna, hogy amikor el akarunk jutni A gondolatunkból, B-be, akkor gépiesen előre összerakott, gyors hangsereget tudjunk felsorakoztatni, akik megnyerik nekünk a csatát (hú ez de ocsmány volt). Tehát, nézzük meg, hogyan is lehet legegyszerűbben ilyeneket létrehozni. Segítségünkre a logika és matematika erejét fogjuk felkérni.

A legegyszerűbb gondolat, hogy a skálát egyesével hangonként felfelé, vagy lefelé játsszuk. Bár unalmas és ha hosszú szünetet akarunk vele áthidalni akkor egészen gáz hangzása van, de jól jön egy impro közben ez a gondolat is, ha 3 liter kannásbort már magunkba erőszakoltunk.

Az előző gondolatot kicsit továbbfejlesztve eljuthatunk a szekvenciás játékig. Itt az a lényeg, hogy veszünk egy számot (lehetőleg ne túl nagyot, pozitívat és egészet), ezt jelöljük X-el. A kezdőhangunktól elindulunk a skálán felfelé és megteszünk X hangnyit. Ezután a skála második hangjától tesszük meg ugyanezt, majd a harmadiktól és így tovább. (Természetesen ha X=1, akkor a példa visszafajul az előző esetre, ha pedig X=2, akkor csak kettesével játszuk a hangokat kicsit eltolt ütemben). Alant két példa A moll-ban, először X=4, majd X=5 esetekre.

Természetesen mindez a skálán lefelé is működik.

Egy másik használható ötlet például a húrok kihagyása (string skipping). Először is lejátsszuk a mély E húr 2 skálahangját, majd az A húr kihagyva a D húr 2 hangjával folytatjuk. Ezután vissza az A húr 2 hangjára, majd ugrás a G húrra és így tovább. Példa Am-ban:

Folyt köv...