Sziasztok!
Bár ezen fejezetek nagy része zeneelmélet lesz, de úgy gondoltam, ez akkora téma, hogy külön témakört nyitok neki. Mindemellett ez a téma lesz a bevezetés az improvizálásba is.
Új fejezet a régi öreg skálának. A pentaton skála szépsége, hogy mindössze 5 hangot tartalmaz, viszont rengeteg zenei stílust ki lehet vele szolgálni. Pozitívuma, hogy a dúr skálából kigyomlálták nekünk a furcsa hangokat, így bármit játszhatunk, az jól fog hangzani.
Kezdjük ott, hogy a skálánknak 5 pozíciója lesz (mivel 5 hangot tartalmaz). Ebből most a legelsőt fogjuk megtanulni. Méghozzá a moll változatból. A skála a következő hangokat tartalmazza:
1 - b3 - 4 - 5 - b7
Mindez az első pozícióban így néz ki (a pirossal megjelölt hangok az alaphangok):
Első feladatunk ezzel a skálával, hogy begyakoroljuk, amire remek módszer elsősorban az oda vissza játszogatás. Ha ezzel megvagyunk akkor a következő lépés amit szerintem meg kell tenni, hogy elkezdünk improvizálni. Válasszunk egy hangnemet és kezdjünk el egy akkorddal ellenben hangokat kicsikarni a skálánkból.
Namármost hogyan kezdjünk ennek neki. Vannak a világban remek programok, mint pl. a GuitarPro vagy a személyes kedvencem a Band in a Box. Ezek a szólógitárosok jó barátai, mivel a kezelésük elsajátítása nem vesz nagy erőfeszítést igénybe, és 10 perc alatt teljes zenekart tudunk magunk mellé varázsolni vele. Természetesen a zenekarnak borzasztó hangása lesz, mert a midi mint olyan nem igazán alkalmas stúdiófelvételekre, de két dolgot tud, tartja az ütemet és a hangnemet, ha jól dolgozunk.
Tehát én személy szerint azzal kezdtem az improvizációs "karrierem", hogy fogtam egy ilyen szekvencer programot, beállítottam neki egy Am akkordot és egy egyszerű dobot, ami kb metronómként szolgált és elkezdtem Am pentatonban pötyögni. (Am pentaton ami az 5. bundról kezdődik.)
Folyt köv. pucerákok