2011. július 21., csütörtök

Zeneelmélet #11 - Arpeggio

Az előbb használtam ezt a szót, úgy érzem tisztázni kell a mögöttes tartalmat!

Az arpeggio sajnos a 80as évek metálja óta egyet jelent a borzasztóan gyors pengetést elősegítő sweep picking technikával, pedig a kettő dolog ég és föld.

Az apreggio egy skála, definíció szerint az akkord hangok egyesével lejátszva. Korábban megmutattam, hogyan lehet akkordokat hangokból formálni, hogy felépítjük a dúr vagy moll skálánk minden páratlanadik fokát (1-3-5(-7)). Az arpeggio skála ezeknek a hangoknak az ismétlése több oktávon keresztül. Illetve a különbség, hogy míg az akkordban teljesen mindegy az egyes elemek sorrendje, itt mindenképpen folyamatosan követik a hangok egymást (1-3-5-1-3-5-1-3-5...). Egy példával illusztrálva a problémát például a Cm7 arpeggio a következő hangokat tartalamazza: C (alaphang) Eb (kisterc) G (kvint) Bb (kisszeptim). A skála tehát ezt a négy hangot használja fel, ebből kell dallamot kicsikarni. És mindemellett ha egy Cm7 akkordra szólózunk ezzel, akkor nagyon melodikus lesz a szólónk (persze hosszútávon unalmas is). A Cm7 arpeggio felfektetve a gitár nyakára:

A nagy keveredést a fent említett fogalmak között az okozza, hogy ezek a típusú skálát nagyon jól fekszenek a sweep picking technikára, mivel egy fekvésben jobbára húronként 1 (max. 2) hangunk van. Így a két fogalom az idők folyamán összeolvadt, de természetesen az arpeggiokkal sokkal többet lehet kezdeni, mint fel-le rohangálni velük a nyakon függőlegesen, mint Malmsteen mester teszi ezt oly tökéletesen.

Remélem sokatmondó és hasznos voltam ismételten!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése