... a folytatás!
Mindezidáig beszéltem a dúr és moll skálákról, illetve hogy minden dúr skálához tartozik egy relatív moll skála is (egy kis terccel lejjebb). Ezen felül beszéltem az akkordokról (hármashangzatok és négyeshangzatok) amit fel lehet építeni egy dúr skálából.
A biztonság kedvéért gyorsan leírom a moll skálára épülő hármashangzatok sorrendjét, de azért remélem ezt a dúr akkordok eltolásával ki tudtátok találni: moll - szűkített - dúr - moll - moll - dúr - dúr. Négyeshangzatokban pedig a következőképpen néz ki a dolog: moll7 - szűkített7 - dúr7 - moll7 - moll7 - dúr7 - domináns7.
Ha a kezdeti nehézségeken túlestünk, akkor következzen az új információ. Amikor egy akkordmenetet generálunk, lehetőségünk van kilépni a diaton skála okozta unalomból és egysíkúságból, mégpedig a következőképpen. Ha egy dalunk például C dúrban van, akkor teljes nyugalommal lehetőségünk van a C moll skála akkordjait is használni, a végeredmény tök jól fog hangzani (természetesen itt már nem biztos, hogy a vakvilágba lejátszott bármilyen akkordmenet jól szól, de kis odafigyeléssel érdekeset alkothatunk).
Természetesen ekkor belép a szólózásunkba egy kis probléma ugyanis az összes akkordot nem fogja egy skála lefedni, a legtökéletesebb módszer, ha a dúr skálához tartozó akkordokra a dúr skálát használjuk, a mollhoz pedig a mollt ezzel elérjük a megfelelő hangkészletet. Egy másik megoldás ha az egyik típus (dúr vagy moll) dominál és a másik skálából csak egy-két ütemnyi akkordunk van, akkor jól hangozhat, ha annak az akkordnak az arpeggio skáláját használjuk fel a szólóhoz és akkor hangban se nagyon tévedhetünk.
Kellemes szórakozást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése