Zeneelmélet #8 - Az akkordmenet anatómiája

Légyszíves írjátok kommentekben, hogy milyen szar ez a blog!

A mai fő kérdésünk gyerekek, hogy miért hangzik jobban egy pár akkord egymás mellett, mint egy másik pár. Ez kicsit olyan zongorista megközelítés lesz, de szerintem gitárra tök jól alkalmazható.

Korábban már átnéztük, hogy ha egy skálát kiválasztva akarunk akkordmenetet létrehozni, akkor milyen akkordok közül választhatunk, mind 3-as, mind 4-es hangzatokból. Természetesen ennél sokkal több választási lehetőségünk lesz, de most éreztem ennek a leckének a fontosságát, amíg nem ismersz 40-50 típusú akkordot és nem zavar össze.

A titok nagyon egyszerű, egy akkordváltás akkor hangzik jól, ha a két akkord minél több közös hangot tartalmaz. Egy gyors példán szemléltetve, az Am -F váltás azért hangzik jól, mert az Am (A-C-E) és F (F-A-C) akkordokban az A és C hangok közösek. Sőt, egy olyan váltásnál, mint pl. egy Am -Fmaj7 megfigyelhető, hogy az Fmaj7 (F-A-C-E) csak egy új hangot tesz be a basszusba és ezzel megváltoztatja az akkord milyenségét, de minden más hangot bennhagy az Am-ból.

Terészetesen nem kell erre törekedni, hogy minden váltásod ilyen jól jöjjön ki (mert hát tegyük hozzá, hogy egy F - G váltás is jól hangzik, pedig egy gramm közös hang nincs a 2 akkordban), de ha elakadsz egy akkordmenet írása közben, ez segíthet megtalálni a következő akkordot.

No pápá és fikázzázok a blogom légyszi!

Pentatónia #4 - Lick Gyártás #1

Hosszú hallgatás után!

A lickek legnagyobb haszna, hogy amikor el akarunk jutni A gondolatunkból, B-be, akkor gépiesen előre összerakott, gyors hangsereget tudjunk felsorakoztatni, akik megnyerik nekünk a csatát (hú ez de ocsmány volt). Tehát, nézzük meg, hogyan is lehet legegyszerűbben ilyeneket létrehozni. Segítségünkre a logika és matematika erejét fogjuk felkérni.

A legegyszerűbb gondolat, hogy a skálát egyesével hangonként felfelé, vagy lefelé játsszuk. Bár unalmas és ha hosszú szünetet akarunk vele áthidalni akkor egészen gáz hangzása van, de jól jön egy impro közben ez a gondolat is, ha 3 liter kannásbort már magunkba erőszakoltunk.

Az előző gondolatot kicsit továbbfejlesztve eljuthatunk a szekvenciás játékig. Itt az a lényeg, hogy veszünk egy számot (lehetőleg ne túl nagyot, pozitívat és egészet), ezt jelöljük X-el. A kezdőhangunktól elindulunk a skálán felfelé és megteszünk X hangnyit. Ezután a skála második hangjától tesszük meg ugyanezt, majd a harmadiktól és így tovább. (Természetesen ha X=1, akkor a példa visszafajul az előző esetre, ha pedig X=2, akkor csak kettesével játszuk a hangokat kicsit eltolt ütemben). Alant két példa A moll-ban, először X=4, majd X=5 esetekre.

Természetesen mindez a skálán lefelé is működik.

Egy másik használható ötlet például a húrok kihagyása (string skipping). Először is lejátsszuk a mély E húr 2 skálahangját, majd az A húr kihagyva a D húr 2 hangjával folytatjuk. Ezután vissza az A húr 2 hangjára, majd ugrás a G húrra és így tovább. Példa Am-ban:

Folyt köv...

Zeneelmélet #7 - Négyeshangzatok

Napot kedveseim!

Korábban írtam már a hármashangzatokról, most ezt szeretném kibővíteni. Ugyebár a korábbiakban tercekből építettünk dúr és moll akkordokat. Most ismételten ezt fogjuk tenni. A négy akkordtípusunkhoz (dúr, moll, szűkített, bővített) hozzáadunk egy kistercet vagy egy nagytercet. Ha számolunk akkor ez a skála 7. hangja lesz, ezért ezeket az akkordokat 7-es akkordoknak hívjuk. Így elméletben kapunk 8 akkordot, de ebből jóformán 4-et használunk (ha nem vagyunk kőarc jazz muzsikusok és hát én nem vagyok). Ez a négy akkord a következő:

• dúr 7-es akkord (Maj7): Egy dúr akkordra a kvint felé teszünk egy nagytercet (ez a hang fél hanggal az alaphang alatt van)
• moll 7-es akkord (m7): Ebben az esetben egy moll akkordra teszünk egy kistercet (alaphang alatt egy egész hanggal)
• domináns 7-es (7): Itt egy dúr akkordra pakoljuk rá a kistercet (szintén az alaphang alatt egy egész hanggal). Egyébként ha domináns jelzőt látsz valahol, az azt sugallja, hogy a skálában nagyterc és kis szeptim van (ha ez nem mond még sokat akkor majd később össze fog állni).
• szűkített 7-es (°7): a szűkített akkordra folyamatosan kisterceket pakoltunk, most is ezt tesszük (így a hang kistercre lesz az alaphangtól is). Szűkített 7-es akkordok királyságok ujjgyakorlatra.:)

Kössük most össze az okoskodást a hasznossal. Korában dúr skálára építettünk hármashangzatokból akkordokat, hogy diatonikus játékunk alá tudjunk akkordmeneteket varázsolni. Most ezt bővítjük ki négyesekre. A hét akkord ebben az esetben a következőképpen sorakozik egymás után: Maj7 - m7 - m7 - Maj7 - 7 - m7 - °7.

Természetesen nem kell minden akkordot lecserélni egy számban 7-es akkordra, mert abban több hang van, mert elkezd a zene nagyon jazz-esedni. Viszont esetenként 1-1 7-es akkord kellemesen megfűszerezi a játékodat. Az 5-ös akkord feletti domináns 7-est viszont rengeteg számban lehet hallani. A következőkben pedig majd sok haszna lesz ennek az akkordnak.

No pápá!

Pentatónia #3 - A negyedes szóló

Belekezdtem, benne vagyok, csinálom, amíg valaki azt nem mondja, hogy hagyjam abba.

Nos, az előző fejezetben megtanultunk szépen számolni egy 4/4-es számban, most megtanuljuk, hogyan lehet ezt a négy negyedet kellemesen kitölteni hangokkal. Amit írok az fertelmesen bugyuta és egyszerű lesz, de szerintem királyság, és az szóljon be akinek nem tetszik.

Szóval idáig tudsz olyat, hogy 1-re lejátszol egyetlen hangot. Ezt ugyebár kitarthatod az egész ütem idejére, vagy akár csak egy rövidke dolgot is játszhatsz (úgy nevezett staccato-t). Feltételeznéd, hogy a következő lépés az lehet, hogy nem 1-re hanem 2-re játszol egy hangot. Mindez érdekes dolgokat szül és a későbbiekben majd mondok az ilyesmikről is okosakat, de most nem ez lesz a helyzet. Ugyanis a következő lépés a szólónkban, hogy 2 hangot adunk ki ütemenként, méghozzá az 1-es és 2-es negyedben, (vagy miaszöszben). Tehát a nóta úgy fog hangzani, hogy hang - hang - kitart - kitart vagy hang - hang - szün - szün. A kreatívabbak mindezt továbbgondolhatják.

Továbbra is fennáll, hogy a hangokat lehet színezni kellemes stilisztikai elemekkel (pl: az első hanghoz felslideolok (csak magyarosan), a másodikra meg tolok egy vibrato-t).

Itt kell megjegyeznem azt a dolgot, amit én úgy ismertem meg mint blues hajlítás. Természetesen nevéből adódóan az ember azt gondolná, hogy nem játszom blues-t akkor ezt nem használhatom. Ez így cseppet sem igaz (főleg azért mert rengeteg zene a blues-ból eredeztethető). A blues hajlítás lényege pedig a következő. Normál hajlításkor az emberállat egyik skálahangból a másik skálahangba megy át. Blues hajlításnál viszont a skálahangunkat csak a kromatikusan következő hangig se hajlítjuk fel, mondhatni olyan 1/4-ed hangos hajlítás. És legfőképpen ezt a b3-as hangra használják. Ezzel marhajó kis blues-os hangzást lehet elérni a semmiből. Tehát például egy működőképes riff a fentiekbe beleötvözve, hogy 1-re blues hajlítás a b3-on, és 2-re pedig vissza az alatta levő alaphangra, amit kitartunk. Arra figyeljetek, hogy a blues hajlítás laza legyen, ne görcsös.

Kitérőtől visszakanyarodva az eredeti témához, ha meguntátok az 1-2-es szólót, akkor mehet 1-2-3-al, majd 1-2-3-4-el. Végül pedig az igazi teszt amikor minden ütemre kiválasztjátok, hogy épp mennyi hangot játszotok és ezt váltogatjátok. Csak sok sok érzelemmel. Rengeteg klisé dallam bújik meg ebben az 5 hangban. De hogy idézzek valakit "a klisé az okkal klisé, szar zenét nem fognak utánozni" (természetesen szabad fordításban).

Pusszantás a heréitek alá!

Pentatónia #2 - A hangok

A Folytatás (egy remek HT album volt)

No tehát az első szárnypróbálgatásokat tegyük kordába. Tegyük fel, hogy van egy 4/4-es ritmusod egy Am akkorddal. A szóló amit most fogunk összehozni bugyuta lesz és sokkolóan egyszerű, de iszonyatosan hasznos. Kezdd el hallgatni a zenekarodat és kezdd el számolni az ütemet: 1-2-3-4-1-2-3-4-1... Ha már benne van a fejedben a boogie, akkor a következő a feladat: Minden 1-re játszunk egy hangot, azaz amikor azt mondanád, hogy 1, akkor választassz egy véletlen hangot a pentaton skálából és lejátszod.

Két dolog fog ezzel fejlődni. Először is az egyszerűsége miatt könnyű lejátszani de ha jól csinálod megalapozhatja az ütemérzékedet. Másodszor pedig elkezded érezni, hogy melyik hangok stimmelnek nagyon, és melyik hangok akarnak elmozdulni. Elmozdulás alatt annyit értek, hogy a hang kívánja hogy egy másik hangot játssz utána.

/*SPOILER ALERT*/ Ha úgy hallod mint én akkor arra a következtetésre fog jutni, hogy az 1, 4 és 5 jól megtartja magát, a b3 és b7 pedig szívesen elmoccanna, ráadásul mindkettő az alaphang irányába. /*SPOILER ALERT*/

Ez arra a következtetésre juttathatja a kedves olvasót, hogy ezeket a hangokat ki lehet tartani és a mozgatósokat pedig annyira nem. Na ez igaz is meg nem is, ugyanis rengeteg kiváló gitáros ezt arra használja, hogy feszültséget keltsen a zenében, amit végül egy "jó" hang játszásával old fel.

Ha mindezzel megvagytok akkor a következő lépés, hogy ezeket az egy hangokat stilisztikai elemekkel látjátok el (természetesen nem megerőszakolva). Ilyen lehet például a hajlítás a következő skálahangra, a slide, vibrato, harmonikusok.

Na komoly(talan) szólózgatást nektek

Pentatónia #1 - A skála

Sziasztok!

Bár ezen fejezetek nagy része zeneelmélet lesz, de úgy gondoltam, ez akkora téma, hogy külön témakört nyitok neki. Mindemellett ez a téma lesz a bevezetés az improvizálásba is.

Új fejezet a régi öreg skálának. A pentaton skála szépsége, hogy mindössze 5 hangot tartalmaz, viszont rengeteg zenei stílust ki lehet vele szolgálni. Pozitívuma, hogy a dúr skálából kigyomlálták nekünk a furcsa hangokat, így bármit játszhatunk, az jól fog hangzani.

Kezdjük ott, hogy a skálánknak 5 pozíciója lesz (mivel 5 hangot tartalmaz). Ebből most a legelsőt fogjuk megtanulni. Méghozzá a moll változatból. A skála a következő hangokat tartalmazza:

1 - b3 - 4 - 5 - b7

Mindez az első pozícióban így néz ki (a pirossal megjelölt hangok az alaphangok):

Első feladatunk ezzel a skálával, hogy begyakoroljuk, amire remek módszer elsősorban az oda vissza játszogatás. Ha ezzel megvagyunk akkor a következő lépés amit szerintem meg kell tenni, hogy elkezdünk improvizálni. Válasszunk egy hangnemet és kezdjünk el egy akkorddal ellenben hangokat kicsikarni a skálánkból.

Namármost hogyan kezdjünk ennek neki. Vannak a világban remek programok, mint pl. a GuitarPro vagy a személyes kedvencem a Band in a Box. Ezek a szólógitárosok jó barátai, mivel a kezelésük elsajátítása nem vesz nagy erőfeszítést igénybe, és 10 perc alatt teljes zenekart tudunk magunk mellé varázsolni vele. Természetesen a zenekarnak borzasztó hangása lesz, mert a midi mint olyan nem igazán alkalmas stúdiófelvételekre, de két dolgot tud, tartja az ütemet és a hangnemet, ha jól dolgozunk.

Tehát én személy szerint azzal kezdtem az improvizációs "karrierem", hogy fogtam egy ilyen szekvencer programot, beállítottam neki egy Am akkordot és egy egyszerű dobot, ami kb metronómként szolgált és elkezdtem Am pentatonban pötyögni. (Am pentaton ami az 5. bundról kezdődik.)

Folyt köv. pucerákok

Zeneelmélet #6 - Akkordok Dúr Skálára

Vesszen a szakdogám, inkább nektek írok egy keveset!!!

Gondolom mindenki életében egyszer belefutott olyan mondatokba, hogy "a szám egy egyszerű 1-4-5 G-ben". Na ha fogalmad sincs mit jelent ez akkor remek helyen vagy.

Mivel egy számot 12 hangnemben el lehet játszani, ezért a muzsikusok kitaláltak egy jelölésrendszert az akkordmenetekhez. Alapvetően a dúr skála hét hangját megszámozták és ez alapján hivatkoznak az egyes akkordokra. Így ha azt mondom hogy IV. akkord (római számmal jelöljük, aki nem ismeri a római számokat, az irány az iskola és figyeljen jobban) és tudom, hogy például Bb hangnemben vagyunk, akkor ez megmondja, hogy az akkordom Eb, ami egy dúr akkord.

Itt az érdekesség a következő: azt már tudjuk, hogy hogyan épülnek fel a dúr, moll, szűkített, bővített akkordok, és tudjuk hogyan épül fel a dúr skála. Ha a dúr skála minden hangjához felépítünk egy hármashangzatot, akkor a következő sort lehet létrehozni:

dúr - moll - moll - dúr - dúr - moll - szűkített

Hogy ez mit jelent? Irányelv annak érdekében, hogy az akkordokat skálán belül tartsuk, azaz megadja a dúr skála adott fokából épített akkord milyenségét. Ha ez nem világos akkor példa C-ben:

C dúr skála a következő:

C: I. akkord, azaz C dúr

D: II. akkord, azaz D moll

E: III. akkord, azaz E moll

F: IV. akkord, azaz F dúr

G: V. akkord, azaz G dúr

A: VI. akkord, azaz A moll

B: VII. akkord, azaz B szűkített

Tehát ha azt mondom, a számhoz a kíséret C-ben II-V-I, akkor innentől mindenki tudja, hogy ez Dm-G-C, viszont ha ezt a számot egy másik énekes miatt áttranszponálják G-be, mert neki ott kényelmesebb énekelni, akkor most már neked egyszerű az mondani , hogy ha II-V-I, akkor Am-D-G.

Később, majd ha elbonyolítja ez ember az akkordjait, akkor is hasznos lesz ez a számozott információ, mert másféle módosítások lesznek egy V. akkordra, és mások egy I.-re.

Pápua és Új Gínea!!!