A következő címkéjű bejegyzések mutatása: műelemzés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: műelemzés. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 5., szerda

Műelemzés #3 - Beatles - I Saw Her Standing There


Mivel állítólag a Beatles változtatta meg a modern kori pop zenét, ezért elkezdtem belemászni a számaikba. Rögtön fennakadtam egy gyöngyszemen a legelső album legelső számán.

A dal szokásos Rock&Roll alapokon  nyugszik, azaz I7 - IV7 - V7 akkordmenet fut E-ben AABA struktúrában. Az A szekció első fele E7 - E7 - A7 - E7 - E7 - E7 - B7 - B7, teljesen normális. A második része pedig a következő: E7 - E7/G# - A7 - C - E7 - B7 - E7 - E7. Az E7/G# akkorddal semmi gond, a G# a terc hangja az E7-nek, csak ez került a basszusba. Ami nekem érdekességként hatott az a C akkord. Hogy fér bele egy E dúr számba egy C akkord. Az egyetlen közös pont a skálával, hogy a C terce egy E hang, a másik 2 hangja nem a skála része.

Nézzük meg a környező akkordokat:
A7 = A C# E G
C = C E G
E7 = E G# B D

Kicsit másképp leírva látszik, hogy merre változnak a harmónia menetben a hangok:


C# --(fél hang le)--> C --(fél hang le)--> B
E  -(helyben marad)-> E -(helyben marad)-> E
G  -(helyben marad)-> G -(fél hang fel)--> G#
                                           D

Korábban írtam, hogy a zene törekszik a minél kisebb lépésekre a harmóniában, ami egy köztes skálán kívüli akkord közbeiktatásával szépen létre is jött. Arról persze nem megfeledkezve, hogy két szélső akkord között az árván maradt hangok kvint távolságban vannak egymástól, ami a legerősebb párhuzam. A C akkord egyébként az Em skálára épülő VI. akkord.

Összegezve ez egy példa volt, hogy IV7 - I7 blues/r&r-os átmeneteket hogyan lehet kicsit felturbózni. Visszaolvasni ajánlom a "Zeneelmélet #16 - Szűkített és bővített akkordok (1. rész)" bejegyzést, ami hasonló dolgokkal foglalkozik.

2010. szeptember 19., vasárnap

Műelemzés #2 - Hármashangzatok a'la Van Halen

Hohojj, van egy követőm (ezt csak neki dedikálom)!!!

Korábban írtam a hármashangzatokról és kifejtettem, hogy mi köze nekik az akkordokhoz. Most viszont egy másik felhasználási módját fogom megismertetni a kedves olvasósággal.
Gitáros karriered során gondolom belefutottál már abba a névbe, hogy Eddie Van Halen. Ha nem akkor ő a 70es, 80as években egészen sok mindent tett le az asztalra szólótechnikai szempontból. Ezek közé tartozik a két kezes tapping is, amibe most egy bevezető kurzust írok. Bár még eddig nem beszéltem a hammer-on és pull-off technikáról sem, de mit ér az élet csapongás nélkül. (Amilyen jó kedvem van mindjárt megírom azt is)

Nos akkor a kotta a következőképp néz ki:

Ezek a kedves kis hangok akkordokat körvonalaznak, egy remek akkordmenet van a sorok közt elrejtve. Okosok próbálják nem továbbolvasni és megfejteni, lustáknak pedig a itt a megoldás: C#m - G# - D#szűkített - E. Bár a harmadik sor végén van még egy eltérés, de az csak azért van ott, hogy könnyebb legyen a váltás és egyszerre csak egy kezedet kelljen átmozgatni.

Technikai szempontból pedig a következőt kell tenni. Ahol T betű van a hang felett az a tapping technikát jelzi. Ezt a pengető kezed egyik ujjával kell megszólaltatni, hogy ráütsz. A következő hang mindig a legmélyebb, ezt úgy szólaltatod meg, hogy a föld felé húzod egy kicsit a húrt miközben felengeded. A harmadik hangot pedig a gyűrűs- vagy kisujjaddal kell megszólaltatni szintén ráütéssel. Ezután az egész kezdődik újra.
Ez így leírva nem biztos, hogy érthető ezért linkelek ide 1-2 youtube videót a megértéshez
Hammer-on és Pull-off illetve Tapping.

Gyakorlásként pedig találj ki magadnak akkordmeneteket és próbáld meg Van Halen-esíteni őket. Itt is nagy hasznát lehet venni az akkord fordításoknak, amiről már beszéltem.

Na csocsesz kedves humanoidjaim!!!

2010. július 28., szerda

Műelemzés #1 - Azaz döntsünk fát

Zuhog az eső, ezért nem épül a tető, tehát postolok!

Nos ez ismét egy új post típus, szóval egy pár szót gyorsan, hogy mit találsz itt. A műelemzés fejezetben valami általam választott lehetőség szerint magyar zeneművel fogom megtámogatni a zeneelméletben elhangzottakat, hogy azért lássatok példákat, ha az írásból nem derül ki, hogy mire gondolok.

Jelen esetben Óriás zenekar Fát Dönteni című remekművén keresztül fogok példát hozni a hangközök zeneelméleti fejezethez.

A számot fülre kottáztam, ezért elnézést kérek, ha nem tökéletes, de nekem működött. A kotta tehát így néz ki:

e------------------------------|------------------------------|
B------------------------------|------------------------------|
G-12-12-12-12--12-12-12-12--14-|-11-11-11-11--11-11-11-11--14-|
D------------------------------|------------------------------|
A-14-14-14-14--14-14-14-14--14-|-14-14-14-14--14-14-14-14--14-|
E------------------------------|------------------------------|

e------------------------------|-----------------------|
B------------------------------|-----------------------|
G--9--9--9--9---9--9--9--9--11-|-7-7-7-7--6-6-6-6--6h7-|
D------------------------------|-----------------------|
A-10-10-10-10--10-10-10-10--10-|-9-9-9-9--7-7-7-7--7---|
E------------------------------|-----------------------|

Nos, az első ütemben egy kis szextről vált fel egy kis szeptimre, majd a következőben egy kvintről vált fel ugyanoda (és igen, egy kvintet így is le lehet fogni, csak nem optimális). A harmadik ütemben nagy szextről vált nagy szeptimre végül kis szext, vagy szext és hammer a kis szeptimre. Mindez torzítva és keményen pengetve egész durván hangzik és számomra egyik kedvenc kortárs magyar számt hozza létre.

Na csók a családnak!