Az első poszt az univerzum utolsó évében!
Tudom már fejezetekkel ezelőtt illett volna megemlíteni a blues-t mert ugyebár mindenhol ott van és kicsit eltér az eddigi klasszikus elmélettől. Most jött el az ideje, háttérben szól egy kis SRV, szóval vágjunk bele.
A bluesról mindenki azt állítja, hogy érezni kell és nem lehet tanulni. Szerintem meg lehet tanulni érezni a bluest és ezzel ki is küszöböltük a kezdeti nehézségeket. A bluesról legtöbbünkben öregedő fekete bácsi jut eszünkbe aki egy padon boldogan danolászik bele a semmibe és elkönyveljük mint elmúlt korok elfeledett muzsikája (mint a jazz), pedig korántsem tűnt el, csak beépült a többi zenébe. A számomra hallgathatóbb pop zene fele blues alapokra épít.
De zeneelméletileg miről is van szó. A blues alapja egy I-IV-V akkordmenet, 12 ütemben, klasszikus értelemben shuffle (triolás) ritmusban, ahol a kis és nagytercek viaskodnak egymással. A klasszukis blues 7-es akkordokra épít, egy 12 ütemes blues általában a következőképpen épül fel: I7-I7-I7-I7-IV7-IV7-I7-I7-V7-IV7-I7-V7. Ebből az alapból lehet kiindulni és variálgatni a dolgot (a jazz-ben ezt felismerhetetlenségig tudják tenni).
A shuffle ritmus alapja a triola, azaz egy negyedet 3 egyforma hosszú hangra osztunk fel. Számolni a következőképpen lehet: egy-két-há-két-két-há-há-két-há-négy-két-há (ez elég bugyután néz itt ki). Ha a triola érzete a kezünkben van, akkor léphetünk a következő szintre, el kell hagyni minden hármas csoportból a középsőt: egy-x-há-két-x-há-há-x-há-négy-x-há. Remélem a fejedben ez kezd összecsatolódni egy a sablonos blues hatású dallal.
A blues felett a szóló az egyik legegyszerűbb dolog a kezdeteknél, de ahhoz, hogy elismerjék az embert, az egyik legnehezebb kihívás, hogy ne sablon dolgokat játszunk. Kiválasztjuk az akkordmenetből az 1. akkordot. Erre felépítjük a moll pentaton skálát és hozzáadjuk a b5 hangot, így megkapunk egy 6 hangú skálát, ez a blues skála. Ezt ha unalmas blues gitárosok akarunk lenni (márpedig a kezdetek kezdetén azok akarunk), a fent említett akkordmenetre bárhol alkalmazhatjuk függetlenül attól, hogy éppen melyik akkordot játsszuk. A blues szépsége egyébként, hogy az összes létező hangot bele lehet játszani egy szólóba, mert elég nagy az akkordmenet és a stílus szabadságfoka.
Lehet ezt még folytatom, lehet egy teljesen külön szekciót indítok a bluesnak, mert ez a stílus áll az egyik legközelebb a szívemhez és mint mondtam fent, nagyon jó tanár a szólós iskolában.
Még egyszer isten hozott titeket újra itthon (bármilyen isten is a tiétek)!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zeneelmélet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zeneelmélet. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. március 12., hétfő
2011. október 4., kedd
Zeneelmélet #14 - A másodlagos domináns
Kattintottam 5-öt és teljesen más kinézete lett az oldalnak, remélem sokkal kevésbé olvasható így!
Most, hogy rengeteg akkordot megtanultunk szépen együtt, itt az ideje, hogy kicsit belevágjunk az érdekesebb lecsóba. Mindeddig csak skálán belül dolgozgattunk jobbára, most viszont kicsit kimászkálunk a hatás kedvéért.
Mielőtt belevágok a másodlagos dominánsok (nem vagyok biztos, hogy magyarul is így hívják, de angolul secondary dominant) kusza rejtelmes világába, először tisztázni kellene, hogy mi is az a domináns. A domináns nem más, mint a skála 5. fokára épített akkord (mégpedig a 7-es fajtából). Mint tudjuk ez a következő formulával épül fel: 1-3-5-b7. A zenében ennek az akkordnak van egy olyan kellemes hatása, hogy visszahúzza a fület az alaphangra (tessék kipróbálni pl: D7 - G). Ez az elsődleges domináns hangzás. Mi ezt a tulajdonságot fogjuk megerőszakolni minden egyes hanghoz.
Mi történik, ha nekünk például egy II. akkordhoz szeretnénk odavonzani a fület? Lehetséges ez? Hát persze, hogy az, különben nem írogatnék. Vegyük a kedvelt C dúr skálánkat, mert ott tűnnek fel legegyszerűbben a nem oda illő dolgok. C dúrban a dominánsunk G7 (hangjai: G-B-D-F). Tehát a G7 visszahúzza a fülünket a C-re. Mi történik ha én a Dm akkordra akarom terelni a fület, ami a II. akkord C dúrban? Mindösszesen annyit kell tennem, hogy megkeresem a D dúr skálához tartozó dominánst, ami esetünkben A7 akkord (hangok: A-C#-E-G). Mint látható ezzel a mozzanattal kimásztunk a C dúr világból, mégis jól hangzik a dolog. Az A7 akkord felkészíti a fület a Dm érkezésére. Nem feltétlenül kell az A7 akkordot hosszan játszani (persze lehet), elég ha a Dm előtti ütem végére odajátsszuk.
Például: | C | C A7 | Dm | F G |
Természetesen minden akkordhoz létezik másodlagos domináns. A III. akkord C-ben Em, a hozzá tartozó másodlagos domináns B7 (hangok: B-D#-F#-A). A IV. akkord F, akozzá tartozó domináns C7 (hangok: C-E-G-Bb). És így tovább, a többit tessék kiszámolni.
Felvet ennek a használata egy problémát. Mit kezdjünk a váltásokkor szóló alatt? C-ben nem maradhatunk, mert a hangok nem fognak stimmelni. Az első reakció ilyenkor mindig az arpeggio skála, ha A7 akkord van feljegyezve, akkor az A7 arpeggioval nem tévedhet az ember fia. Másik megoldás a modális megközelítésben rejlik. Ha az ott egy skála 5. akkordja, akkor játszok rá mixolíd skálát, tehát A7-re rámegy az A mixolíd. Emellett lehet még a harmonikus és melodikus moll skála módjait is használni, de erről még nem beszéltem, addig tessék megjegyezni, hogy az ide is jó lesz.
Például nézzük meg a fenti akkordmenetet: a C - A7 - Dm váltást például meg lehet úszni egy ügyes kromatikus ötlettel is. A váltás előtt a C akkordra C hangot játszunk, az A7-re C#-et (ez a terc az akkordon, tehát része az arpeggio skálának) és a Dm-ra D hangot.
Mindezt a posztot azért osztottam meg veletek, mert mindenki kedvenc száma is ezt a gondolatmenetet követi a Dm - Bb - F - A7 akkordmenettel. Megfejtéseket várom, hogy mi ez (annyit segítek, hogy magyar, kortárs)
Asszem egyenlőre ennyi!
2011. október 3., hétfő
Zeneelmélet #13 - További akkordok 2
Csináljuk!
Ezidáig leírtam, hogyan lehet szépen tercenként felépíteni az egyre jazzesebb akkordokat és elrontani velük a kőmetált. Most olyan akkordokkal szeretnék foglalkozni, amik nem feltétlenül az 1-3-5 alapstruktúrát követik.
Először is beszéljünk a sus (suspended - a magyar nevét nem találtam) akkordokról. Ezek az akkordok arra a gondolatra építenek, hogy nincs nekünk szükségünk a tercre az akkordban, ezzel feladva a dúr/moll tulajdonságot (ez ilyen esetekben a dallamkörnyezetből derülhet ki). Kétféle sus akkord van mivel a tercből két irányba léphetünk.
Ha a terc helyett az egyel alatta levő hangot játsszuk, akkor sus2 akkordról beszélünk (gyors magyar referencia pl. az isten háta mögött - és c. számának bevezető riffje csak sus2 akkordokat tartalmaz). Ennek az akkordnak a képlete 1-2-5, illetve 1-5-9. Érdemes a szekundot magasabb hangnak választani, mert mélyen nagyon búgó és zavaros hangja van az alaphang mellett játszva.
A másik lehetőségünk a felfelé lépés, azaz a tercet a kvarttal helyettesítjük. Így a képet 1-4-5-re módosul.
A sus hangzás egyébként jó kiegészítője a rendes dúr vagy moll hangzásnak. Például ki ne hallotta volna a következő dallamot (Dsus4 D Dsus2 D):
e-3-2-0-2
B-3-3-3-3
G-2-2-2-2
D-0-0-0-0
Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy tök jól lehet ezeket használni díszítgetésre, ha oda vissza váltogatunk pl. a dúr és a sus2 hangzás között a ritmuspengetés közben.
Még gyorsan megemlítek számomra egy kevésbé hasznos, de létező akkordot, a 6-os akkordot. Ennek annyi a lényege, hogy az 1-3-5 felé felpakoljuk a 6-ot is, így megkapva az 1-3-5-6 képletet. Valahol valaki mondta nekem annó, hogy ezt például arra lehet használni, ha egy dal végén valami befejezetlenséget akarunk érzékeltetni. Például C -F -G típusú akkordmenetet C-vel zárnál le de ha C6-al (lefogva pl: x35555) zárod (kitartod az akkordot), akkor az egy furcsa, boldog, sejtelemes, jövőbe tekintő hangulatot ad (hú de túl sok itt a jelző).
Bónuszként pedig itt van a Hendrix-akkord, amit mindenkire rábízok, hogy illessze be valahova a repertoárjába, ha még nincs benne: 1-b3-3-(5)-7. Lefogva pedig pl. E-ben: 07678x.
Puszika ti kis cukikák!
2011. július 26., kedd
Zeneelmélet #12 - További akkordok
Fűnyíró fasza lett, le is toltam a kertet!
További akkordok néven a különböző színezésekről szeretnék beszélni. Lehet kettészedem ezt a posztot, még egyenlőre nem tudom.
Kezdjük a diaton akkordok építgetésével. Mint azt már tudhatjátok hármashangzatokként és négyeshangzatokként felépítettünk egymásra helyezett tercekből szépséges akkordokat. Ezt a tercelést folytathatjuk tovább, azaz eddigi 7es akkordjainkra felteszünk egy tercet és 9es akkordokat kapunk. Namármost itt már rengeteg a variáns ezért skálában kell számolni, illetve attól függően, hogy az adott akkordunk a dúr alapskálához képest melyik funkciót tölti be (ez alatt azt értem, hogy I, II, III, IV, V, VI, vagy VII akkord).
Először is tisztázzuk, hogy mi az a 9-es akkord, mivel diaton skála 7 hangból áll, akkor honnan szedem a 9. hangot. Misem egyszerűbb, feljeb megyek 2-vel, amivel a skála 2. hangját kapom meg az oktáv felett. A 9 az én értelmezésemben azt próbálja meg belesulykolni az emberbe, hogy az a hang már az oktáv felett van.
A funkció betöltéséről pedig egy példát szeretnék hozni. Tegyük fel hogy mi egy moll9es akkordot hozunk létre a II akkord felé C dúr alapskáláról. Tehát a végeredményünk Dm9 lesz, amit tartalmazza az alaphangot, a kis tercet, (a kvintet), a szeptimet és az oktáv felett a nagy szekundot (azaz D - F - (A) - C - E). A kvint azért került zárójelbe, mert ha túlzottan sok hangot fogunk le akkor az lesz az első hang amit kigyomlálunk, mivel semmit nem tesz az akkord milyenségéhez.
Visszatérve a funkcióra, ha ez az akkord egy skála III akkordja lenne, akkor a tetejére nagy szekund helyett kicsi kerülne és teljesen megváltoztatná az akkord hangzását.
Ugyanezen az elven lehetséges 11-es és 13-as akkordokat létrehozni. Mindig egyel több építőelem kerül bele az akkordba. Természetesen ilyenkor már több hang is elhagyható az akkord elejéről. Ami fontos az a terc és a szeptim amit érdemes megtartani.
Inkább egy következő posztban folytatom a több, kevésbé tradicionálisan felépülő de amúgy király akkorddal.
Most elszaladok virágért, majd jövök!
További akkordok néven a különböző színezésekről szeretnék beszélni. Lehet kettészedem ezt a posztot, még egyenlőre nem tudom.
Kezdjük a diaton akkordok építgetésével. Mint azt már tudhatjátok hármashangzatokként és négyeshangzatokként felépítettünk egymásra helyezett tercekből szépséges akkordokat. Ezt a tercelést folytathatjuk tovább, azaz eddigi 7es akkordjainkra felteszünk egy tercet és 9es akkordokat kapunk. Namármost itt már rengeteg a variáns ezért skálában kell számolni, illetve attól függően, hogy az adott akkordunk a dúr alapskálához képest melyik funkciót tölti be (ez alatt azt értem, hogy I, II, III, IV, V, VI, vagy VII akkord).
Először is tisztázzuk, hogy mi az a 9-es akkord, mivel diaton skála 7 hangból áll, akkor honnan szedem a 9. hangot. Misem egyszerűbb, feljeb megyek 2-vel, amivel a skála 2. hangját kapom meg az oktáv felett. A 9 az én értelmezésemben azt próbálja meg belesulykolni az emberbe, hogy az a hang már az oktáv felett van.
A funkció betöltéséről pedig egy példát szeretnék hozni. Tegyük fel hogy mi egy moll9es akkordot hozunk létre a II akkord felé C dúr alapskáláról. Tehát a végeredményünk Dm9 lesz, amit tartalmazza az alaphangot, a kis tercet, (a kvintet), a szeptimet és az oktáv felett a nagy szekundot (azaz D - F - (A) - C - E). A kvint azért került zárójelbe, mert ha túlzottan sok hangot fogunk le akkor az lesz az első hang amit kigyomlálunk, mivel semmit nem tesz az akkord milyenségéhez.
Visszatérve a funkcióra, ha ez az akkord egy skála III akkordja lenne, akkor a tetejére nagy szekund helyett kicsi kerülne és teljesen megváltoztatná az akkord hangzását.
Ugyanezen az elven lehetséges 11-es és 13-as akkordokat létrehozni. Mindig egyel több építőelem kerül bele az akkordba. Természetesen ilyenkor már több hang is elhagyható az akkord elejéről. Ami fontos az a terc és a szeptim amit érdemes megtartani.
Inkább egy következő posztban folytatom a több, kevésbé tradicionálisan felépülő de amúgy király akkorddal.
Most elszaladok virágért, majd jövök!
2011. július 21., csütörtök
Zeneelmélet #11 - Arpeggio
Az előbb használtam ezt a szót, úgy érzem tisztázni kell a mögöttes tartalmat!
Az arpeggio sajnos a 80as évek metálja óta egyet jelent a borzasztóan gyors pengetést elősegítő sweep picking technikával, pedig a kettő dolog ég és föld.
Az apreggio egy skála, definíció szerint az akkord hangok egyesével lejátszva. Korábban megmutattam, hogyan lehet akkordokat hangokból formálni, hogy felépítjük a dúr vagy moll skálánk minden páratlanadik fokát (1-3-5(-7)). Az arpeggio skála ezeknek a hangoknak az ismétlése több oktávon keresztül. Illetve a különbség, hogy míg az akkordban teljesen mindegy az egyes elemek sorrendje, itt mindenképpen folyamatosan követik a hangok egymást (1-3-5-1-3-5-1-3-5...). Egy példával illusztrálva a problémát például a Cm7 arpeggio a következő hangokat tartalamazza: C (alaphang) Eb (kisterc) G (kvint) Bb (kisszeptim). A skála tehát ezt a négy hangot használja fel, ebből kell dallamot kicsikarni. És mindemellett ha egy Cm7 akkordra szólózunk ezzel, akkor nagyon melodikus lesz a szólónk (persze hosszútávon unalmas is). A Cm7 arpeggio felfektetve a gitár nyakára:
A nagy keveredést a fent említett fogalmak között az okozza, hogy ezek a típusú skálát nagyon jól fekszenek a sweep picking technikára, mivel egy fekvésben jobbára húronként 1 (max. 2) hangunk van. Így a két fogalom az idők folyamán összeolvadt, de természetesen az arpeggiokkal sokkal többet lehet kezdeni, mint fel-le rohangálni velük a nyakon függőlegesen, mint Malmsteen mester teszi ezt oly tökéletesen.
Remélem sokatmondó és hasznos voltam ismételten!
Az arpeggio sajnos a 80as évek metálja óta egyet jelent a borzasztóan gyors pengetést elősegítő sweep picking technikával, pedig a kettő dolog ég és föld.
Az apreggio egy skála, definíció szerint az akkord hangok egyesével lejátszva. Korábban megmutattam, hogyan lehet akkordokat hangokból formálni, hogy felépítjük a dúr vagy moll skálánk minden páratlanadik fokát (1-3-5(-7)). Az arpeggio skála ezeknek a hangoknak az ismétlése több oktávon keresztül. Illetve a különbség, hogy míg az akkordban teljesen mindegy az egyes elemek sorrendje, itt mindenképpen folyamatosan követik a hangok egymást (1-3-5-1-3-5-1-3-5...). Egy példával illusztrálva a problémát például a Cm7 arpeggio a következő hangokat tartalamazza: C (alaphang) Eb (kisterc) G (kvint) Bb (kisszeptim). A skála tehát ezt a négy hangot használja fel, ebből kell dallamot kicsikarni. És mindemellett ha egy Cm7 akkordra szólózunk ezzel, akkor nagyon melodikus lesz a szólónk (persze hosszútávon unalmas is). A Cm7 arpeggio felfektetve a gitár nyakára:
A nagy keveredést a fent említett fogalmak között az okozza, hogy ezek a típusú skálát nagyon jól fekszenek a sweep picking technikára, mivel egy fekvésben jobbára húronként 1 (max. 2) hangunk van. Így a két fogalom az idők folyamán összeolvadt, de természetesen az arpeggiokkal sokkal többet lehet kezdeni, mint fel-le rohangálni velük a nyakon függőlegesen, mint Malmsteen mester teszi ezt oly tökéletesen.Remélem sokatmondó és hasznos voltam ismételten!
Zeneelmélet #10 - Dúr-Moll egyveleg
... a folytatás!
Mindezidáig beszéltem a dúr és moll skálákról, illetve hogy minden dúr skálához tartozik egy relatív moll skála is (egy kis terccel lejjebb). Ezen felül beszéltem az akkordokról (hármashangzatok és négyeshangzatok) amit fel lehet építeni egy dúr skálából.
A biztonság kedvéért gyorsan leírom a moll skálára épülő hármashangzatok sorrendjét, de azért remélem ezt a dúr akkordok eltolásával ki tudtátok találni: moll - szűkített - dúr - moll - moll - dúr - dúr. Négyeshangzatokban pedig a következőképpen néz ki a dolog: moll7 - szűkített7 - dúr7 - moll7 - moll7 - dúr7 - domináns7.
Ha a kezdeti nehézségeken túlestünk, akkor következzen az új információ. Amikor egy akkordmenetet generálunk, lehetőségünk van kilépni a diaton skála okozta unalomból és egysíkúságból, mégpedig a következőképpen. Ha egy dalunk például C dúrban van, akkor teljes nyugalommal lehetőségünk van a C moll skála akkordjait is használni, a végeredmény tök jól fog hangzani (természetesen itt már nem biztos, hogy a vakvilágba lejátszott bármilyen akkordmenet jól szól, de kis odafigyeléssel érdekeset alkothatunk).
Természetesen ekkor belép a szólózásunkba egy kis probléma ugyanis az összes akkordot nem fogja egy skála lefedni, a legtökéletesebb módszer, ha a dúr skálához tartozó akkordokra a dúr skálát használjuk, a mollhoz pedig a mollt ezzel elérjük a megfelelő hangkészletet. Egy másik megoldás ha az egyik típus (dúr vagy moll) dominál és a másik skálából csak egy-két ütemnyi akkordunk van, akkor jól hangozhat, ha annak az akkordnak az arpeggio skáláját használjuk fel a szólóhoz és akkor hangban se nagyon tévedhetünk.
Kellemes szórakozást!
Mindezidáig beszéltem a dúr és moll skálákról, illetve hogy minden dúr skálához tartozik egy relatív moll skála is (egy kis terccel lejjebb). Ezen felül beszéltem az akkordokról (hármashangzatok és négyeshangzatok) amit fel lehet építeni egy dúr skálából.
A biztonság kedvéért gyorsan leírom a moll skálára épülő hármashangzatok sorrendjét, de azért remélem ezt a dúr akkordok eltolásával ki tudtátok találni: moll - szűkített - dúr - moll - moll - dúr - dúr. Négyeshangzatokban pedig a következőképpen néz ki a dolog: moll7 - szűkített7 - dúr7 - moll7 - moll7 - dúr7 - domináns7.
Ha a kezdeti nehézségeken túlestünk, akkor következzen az új információ. Amikor egy akkordmenetet generálunk, lehetőségünk van kilépni a diaton skála okozta unalomból és egysíkúságból, mégpedig a következőképpen. Ha egy dalunk például C dúrban van, akkor teljes nyugalommal lehetőségünk van a C moll skála akkordjait is használni, a végeredmény tök jól fog hangzani (természetesen itt már nem biztos, hogy a vakvilágba lejátszott bármilyen akkordmenet jól szól, de kis odafigyeléssel érdekeset alkothatunk).
Természetesen ekkor belép a szólózásunkba egy kis probléma ugyanis az összes akkordot nem fogja egy skála lefedni, a legtökéletesebb módszer, ha a dúr skálához tartozó akkordokra a dúr skálát használjuk, a mollhoz pedig a mollt ezzel elérjük a megfelelő hangkészletet. Egy másik megoldás ha az egyik típus (dúr vagy moll) dominál és a másik skálából csak egy-két ütemnyi akkordunk van, akkor jól hangozhat, ha annak az akkordnak az arpeggio skáláját használjuk fel a szólóhoz és akkor hangban se nagyon tévedhetünk.
Kellemes szórakozást!
2011. február 6., vasárnap
Zeneelmélet #9 - A moll skála
Egy másik szálon kicsit előreszaladtam, ezért ezt kicsit késve bár de leírom most!
A moll a zenében a szomorúságot és a fájdalmat hivatott kifejezni. A legtöbb rock és metál zene erre a skálára épít, mert a komorabb hangzás jobban megy a stílushoz. Minden dúr skálához tartozik egy relatív moll skála, melyek ugyanazokat a hangokat tartalmazzák. Minden dúr skálát, ha a 6. fokról kezdünk, moll skálát kapunk.
A moll skála a következő felépítést követi: egész - fél - egész - egész - fél - egész - egész
Példaként nézzük meg a C# moll skálát:
C# (egész) D# (fél) E (egész) #F (egész) G# (fél) A (egész) B (egész) C#
Mindez két oktávon:
No csak ennyi!
2011. február 3., csütörtök
Zeneelmélet #8 - Az akkordmenet anatómiája
Légyszíves írjátok kommentekben, hogy milyen szar ez a blog!
A mai fő kérdésünk gyerekek, hogy miért hangzik jobban egy pár akkord egymás mellett, mint egy másik pár. Ez kicsit olyan zongorista megközelítés lesz, de szerintem gitárra tök jól alkalmazható.
Korábban már átnéztük, hogy ha egy skálát kiválasztva akarunk akkordmenetet létrehozni, akkor milyen akkordok közül választhatunk, mind 3-as, mind 4-es hangzatokból. Természetesen ennél sokkal több választási lehetőségünk lesz, de most éreztem ennek a leckének a fontosságát, amíg nem ismersz 40-50 típusú akkordot és nem zavar össze.
A titok nagyon egyszerű, egy akkordváltás akkor hangzik jól, ha a két akkord minél több közös hangot tartalmaz. Egy gyors példán szemléltetve, az Am -F váltás azért hangzik jól, mert az Am (A-C-E) és F (F-A-C) akkordokban az A és C hangok közösek. Sőt, egy olyan váltásnál, mint pl. egy Am -Fmaj7 megfigyelhető, hogy az Fmaj7 (F-A-C-E) csak egy új hangot tesz be a basszusba és ezzel megváltoztatja az akkord milyenségét, de minden más hangot bennhagy az Am-ból.
Terészetesen nem kell erre törekedni, hogy minden váltásod ilyen jól jöjjön ki (mert hát tegyük hozzá, hogy egy F - G váltás is jól hangzik, pedig egy gramm közös hang nincs a 2 akkordban), de ha elakadsz egy akkordmenet írása közben, ez segíthet megtalálni a következő akkordot.
No pápá és fikázzázok a blogom légyszi!
2010. december 6., hétfő
Zeneelmélet #7 - Négyeshangzatok
Napot kedveseim!
Korábban írtam már a hármashangzatokról, most ezt szeretném kibővíteni. Ugyebár a korábbiakban tercekből építettünk dúr és moll akkordokat. Most ismételten ezt fogjuk tenni. A négy akkordtípusunkhoz (dúr, moll, szűkített, bővített) hozzáadunk egy kistercet vagy egy nagytercet. Ha számolunk akkor ez a skála 7. hangja lesz, ezért ezeket az akkordokat 7-es akkordoknak hívjuk. Így elméletben kapunk 8 akkordot, de ebből jóformán 4-et használunk (ha nem vagyunk kőarc jazz muzsikusok és hát én nem vagyok). Ez a négy akkord a következő:
- dúr 7-es akkord (Maj7): Egy dúr akkordra a kvint felé teszünk egy nagytercet (ez a hang fél hanggal az alaphang alatt van)
- moll 7-es akkord (m7): Ebben az esetben egy moll akkordra teszünk egy kistercet (alaphang alatt egy egész hanggal)
- domináns 7-es (7): Itt egy dúr akkordra pakoljuk rá a kistercet (szintén az alaphang alatt egy egész hanggal). Egyébként ha domináns jelzőt látsz valahol, az azt sugallja, hogy a skálában nagyterc és kis szeptim van (ha ez nem mond még sokat akkor majd később össze fog állni).
- szűkített 7-es (°7): a szűkített akkordra folyamatosan kisterceket pakoltunk, most is ezt tesszük (így a hang kistercre lesz az alaphangtól is). Szűkített 7-es akkordok királyságok ujjgyakorlatra.:)
Kössük most össze az okoskodást a hasznossal. Korában dúr skálára építettünk hármashangzatokból akkordokat, hogy diatonikus játékunk alá tudjunk akkordmeneteket varázsolni. Most ezt bővítjük ki négyesekre. A hét akkord ebben az esetben a következőképpen sorakozik egymás után: Maj7 - m7 - m7 - Maj7 - 7 - m7 - °7.
Természetesen nem kell minden akkordot lecserélni egy számban 7-es akkordra, mert abban több hang van, mert elkezd a zene nagyon jazz-esedni. Viszont esetenként 1-1 7-es akkord kellemesen megfűszerezi a játékodat. Az 5-ös akkord feletti domináns 7-est viszont rengeteg számban lehet hallani. A következőkben pedig majd sok haszna lesz ennek az akkordnak.
No pápá!
2010. október 18., hétfő
Zeneelmélet #6 - Akkordok Dúr Skálára
Vesszen a szakdogám, inkább nektek írok egy keveset!!!
Gondolom mindenki életében egyszer belefutott olyan mondatokba, hogy "a szám egy egyszerű 1-4-5 G-ben". Na ha fogalmad sincs mit jelent ez akkor remek helyen vagy.
Mivel egy számot 12 hangnemben el lehet játszani, ezért a muzsikusok kitaláltak egy jelölésrendszert az akkordmenetekhez. Alapvetően a dúr skála hét hangját megszámozták és ez alapján hivatkoznak az egyes akkordokra. Így ha azt mondom hogy IV. akkord (római számmal jelöljük, aki nem ismeri a római számokat, az irány az iskola és figyeljen jobban) és tudom, hogy például Bb hangnemben vagyunk, akkor ez megmondja, hogy az akkordom Eb, ami egy dúr akkord.
Itt az érdekesség a következő: azt már tudjuk, hogy hogyan épülnek fel a dúr, moll, szűkített, bővített akkordok, és tudjuk hogyan épül fel a dúr skála. Ha a dúr skála minden hangjához felépítünk egy hármashangzatot, akkor a következő sort lehet létrehozni:
dúr - moll - moll - dúr - dúr - moll - szűkített
Hogy ez mit jelent? Irányelv annak érdekében, hogy az akkordokat skálán belül tartsuk, azaz megadja a dúr skála adott fokából épített akkord milyenségét. Ha ez nem világos akkor példa C-ben:
C dúr skála a következő:
C: I. akkord, azaz C dúr
D: II. akkord, azaz D moll
E: III. akkord, azaz E moll
F: IV. akkord, azaz F dúr
G: V. akkord, azaz G dúr
A: VI. akkord, azaz A moll
B: VII. akkord, azaz B szűkített
Tehát ha azt mondom, a számhoz a kíséret C-ben II-V-I, akkor innentől mindenki tudja, hogy ez Dm-G-C, viszont ha ezt a számot egy másik énekes miatt áttranszponálják G-be, mert neki ott kényelmesebb énekelni, akkor most már neked egyszerű az mondani , hogy ha II-V-I, akkor Am-D-G.
Később, majd ha elbonyolítja ez ember az akkordjait, akkor is hasznos lesz ez a számozott információ, mert másféle módosítások lesznek egy V. akkordra, és mások egy I.-re.
Pápua és Új Gínea!!!
2010. augusztus 5., csütörtök
Zeneelmélet #5 - Hármashangzatok
Hejhó pengetősök!
Most egyenlőre egy egyszerű post a hármashangzatokról. Ez még mindig csak részben használható de fontos alapkő a továbbiakhoz.
Hármashangzatokból (triad) 4 féle létezik. Két építőelemünk van: a nagyterc és a kisterc. Először fogunk egy alaphangot, amire ráteszünk egy nagy, vagy kistercet, majd erre a tecre is ráteszünk egy nagy vagy kis tercet (ami az akkord kvintje lesz). Minimális matematikával el is jutottunk az összes variációhoz, a nevek pedig a következőképpen alakulnak:
Dúr (major): nagyterc - kisterc
Moll (minor): kisterc -nagyterc
Szűkített (diminished): kisterc - kisterc
Bővített (augmented): nagyterc - nagyterc
Szokásunkhoz híven egy példát megnézünk, most E alaphangon.
Dúr: E - Ab - B
Moll: E - G - B
Szűkített: E - G - Bb
Bővített: E - Ab - C
Bár gitáron kevésbé használható információ, mint a zongoristák körében, de meg kell említeni itt, hogy ezeknek a hármashangatoknak létezik megfordításuk (inversion), ami annyit jelent, hogy nem az alaphang van a basszusban, azaz nem az az akkord legmélyebb hangja.
Az első megfordítás, amikor a terc van a basszusban, azaz E dúr esetén Ab - B - E.
A második megfordítás pedig amikor a kvint van a basszusban, azaz E dúr esetén B - E - Ab.
Na és akkor most egy kis szokásos keresgetés, tehát keressük meg az összes lehetséges helyet, ahol ezeket a hármashangzatokat lefoghatjuk (ez majd esetleg hasznos lesz a CAGED rendszerhez és az arpeggio játékhoz). Én megadom E-ben és a többit rátokhagyom, mert annyit nincs erőm gépelgetni.
Dúr
e------------|--0------------|-----4--------|
B--0---------|--0-----5------|-----5-----9--|
G--1--4------|--1-----4---9--|--1--4-----9--|
D--2--6---9--|-----2--6---9--|--2-----6--9--|
A-----7--11--|-----2-----11--|--2-----7-----|
E--------12--|-----4---------|--------7-----|
- - alap - - - 1. fordítás - - 2. fordítás -
Moll
e------------|--0------------|-----3--------|
B--0---------|--0-----5------|-----5-----8--|
G--0--4------|--0-----4---9--|--0--4-----9--|
D--2--5---9--|-----2--5---9--|--2-----5--9--|
A-----7--10--|-----2-----10--|--2-----7-----|
E--------12--|-----3---------|--------7-----|
- - alap - - - 1. fordítás - - 2. fordítás -
Szűkített
e-------------|------------|-----3--------|
B---------11--|-----5------|-----5-----8--|
G--3------12--|-----3---9--|--0--3-----9--|
D--5---8--14--|--2--5---8--|--2-----5--8--|
A--7--10------|--1-----10--|--1-----7-----|
E-----12------|--3---------|--------6-----|
- - alap - - - 1. fordítás - 2. fordítás -
Bővített
e------------|--0------------|-----4---------|
B--1---------|--1-----5------|-----5------9--|
G--1--5------|--1-----5---9--|--1--5------9--|
D--2--6--10--|-----2--6--10--|--2-----6--10--|
A-----7--11--|-----3-----11--|--3-----7------|
E--------12--|-----4---------|--------8------|
- - alap - - - 1. fordítás - - 2. fordítás -
Kellemes szenvedést!
2010. július 28., szerda
Zeneelmélet #4 - Akkordok
Tus vacsi fetrengés, kellemes estét nektek!
Az akkordokat, valahogy úgy lehetne definiálni, hogy több hang szólal meg egyszerre. Ha be van hangolva a gitárod és az összes húrt üresben megpengeted, az is egy akkord (asszem Em7add11 vagy valami hasonló) és ezzel a képességgel megtanultad a Beatles - Hard Day's Night első akkordját is.
Egy akkord a nevét az alaphangról kapja (kis közelítéssel ez az akkord legmélyebb hangja és ezt játsza a basszeros, de erre hamar rácáfolok), ez a nevében nagy betűvel van írva.
Most egyenlőre jussunk el a három hangos akkordokig, vagyis az egyszerű dúr és moll akkordokig, amiket nagyon jól lehet tábortűz mellett használni.
Az akkordokat, valahogy úgy lehetne definiálni, hogy több hang szólal meg egyszerre. Ha be van hangolva a gitárod és az összes húrt üresben megpengeted, az is egy akkord (asszem Em7add11 vagy valami hasonló) és ezzel a képességgel megtanultad a Beatles - Hard Day's Night első akkordját is.
Egy akkord a nevét az alaphangról kapja (kis közelítéssel ez az akkord legmélyebb hangja és ezt játsza a basszeros, de erre hamar rácáfolok), ez a nevében nagy betűvel van írva.
Most egyenlőre jussunk el a három hangos akkordokig, vagyis az egyszerű dúr és moll akkordokig, amiket nagyon jól lehet tábortűz mellett használni.
A dúr akkordok három hangból állnak. Az alaphangból, amiről az akkord a nevét kapja, az alaphanghoz képest egy nagytercből illetve az alaphanghoz képest egy kvintből. "Nadehát a tábortüzes akkordok, amiket megtanultam 5-6 húrt használnak, azaz 5-6 hangból állnak" mondhatná a kételkedő ember. Az az igazság, hogy ezek is csak 3 hangból állnak, viszont néhány hang meg van ismételve benne egy-két oktávval magasabban, hogy gazdagabb hangzása legyen.
Vegyük például a mindenki által ismert C dúr akkordot:
-0- <-- nagyterc (oktávval feljebb) - E
-1- <-- alaphang (oktávval feljebb) - C
-0- <-- kvint - G
-2- <-- nagyterc - E
-3- <-- alaphang - C
-x-
Naugye.
A dúr és moll akkordok között egyetlen különbség van, mégpedig az, hogy nem nagytercet használnak, mint a dúr akkordok, hanem kistercet. Gyorsan tekintsünk meg egy Am akkordot:
-0- <-- kvint (oktávval feljebb) (E)
-1- <-- kisterc (C)
-2- <-- alaphang (oktávval feljebb) (A)
-2- <-- kvint (E)
-0- <-- alaphang (A)
-x-
Szólógitárosoknak érdemes ezeknek az akkordoknak a struktúráját is megjegyezni, mert erre fog épülni a CAGED rendszer, ami mondhatjuk a gitárnyak GPS-e. (de erről majd később)
Most mozgasd meg az agyad és arra a 10-20 akkordra amit ismersz, számold ki ezeket. Ha esetleg nem ismersz ilyeneket, akkor mondjuk itt találsz párat.
Na részemről kipihenem a nap fáradalmait, de te gitározz!
2010. július 5., hétfő
Zeneelmélet #3 - Hangközök
Gitárra fel!
Két hang közti távolságokat az okosok nevekkel látták el. Ezek ismerete "elengedhetetlen", hogy az ember skálákról vagy akkordokról beszélni tudjon. Félhangonként fogjuk növelni a távolságot és leírom a magyar és angol elnevezést (rövidítéssel)
0 - prím (hehe ennek pont nem tudom az angol nevét, lényeg h ugyanaz a hang 2x)
1 - kis szekund (minor 2nd) - b2
2 - nagy szekund (major 2nd) - 2
3 - kis terc (minor 3rd) - b3
4 - nagy terc (major 3rd) - 3
5 - tiszta kvart (4th) - 4
6 - ??? (flat 5) - b5
7 - tiszta kvint (5th) - 5
8 - kis szext (minor 6th) - b6
9 - nagy szext (major 6th) - 6
10 - kis szeptim (minor 7th) - b7
11 - nagy szeptim (major 7th) - 7
12 - oktáv (octave) - nem jelölik (vagy nem tudom)
Két hang közti távolságokat az okosok nevekkel látták el. Ezek ismerete "elengedhetetlen", hogy az ember skálákról vagy akkordokról beszélni tudjon. Félhangonként fogjuk növelni a távolságot és leírom a magyar és angol elnevezést (rövidítéssel)
0 - prím (hehe ennek pont nem tudom az angol nevét, lényeg h ugyanaz a hang 2x)
1 - kis szekund (minor 2nd) - b2
2 - nagy szekund (major 2nd) - 2
3 - kis terc (minor 3rd) - b3
4 - nagy terc (major 3rd) - 3
5 - tiszta kvart (4th) - 4
6 - ??? (flat 5) - b5
7 - tiszta kvint (5th) - 5
8 - kis szext (minor 6th) - b6
9 - nagy szext (major 6th) - 6
10 - kis szeptim (minor 7th) - b7
11 - nagy szeptim (major 7th) - 7
12 - oktáv (octave) - nem jelölik (vagy nem tudom)
Ezekből a hangközökből lehetséges 2 hangú akkordokat létrehozni. Ha azt mondom kvint (powerchord) akkor gondolom mindenki tudja miről van szó, aki valaha is játszott punk vagy rock számot. Viszont mindemellett bármilyen hangközből alakítható ki ilyen 2 hangú érdekesség, amivel remek hangzásokat lehet kialakítani és a kvintnél érdekesebb torzított hangzást létrehozni.
Egy képesség amit szerintem érdemesfejlesztgetni, hogy ezeket a hangközöket hallásból felismerd. Erre jobb gyakorlatot nem tudok, minthogy valamivel/valakivel lejátszatsz egy véletlen hangközt és megtippeled, hogy mi az.
Kellemes gyakorolgatást a jónépnek.
2010. július 3., szombat
Zeneelmélet #2 - Dúr Skála
Na folytassuk!
Eddig ugye zeneelméletileg annyit mondtam el, hogy mik azok a hangok és, hogy hol vannak a gitárod nyakán. Most kicsit hallgathatóbb zeneibb vizekre fogunk evezni, mivel megtanuljuk első és legfontosabb skálánkat, a dúr skálát. Azért olyan fontos ez, mert mindent ebből számolnak a zenészek.
A dúr skála diatonikus skála (egy kis görög kifejezés idefért), ami annyit tesz, hogy hét hangból áll. Ha esetleg figyeltél az általános iskolában énekórán akkor lehetséges, hogy emlékszel valami olyasmire, hogy Dó ré mí fá szó lá tí dó, na ezaz. Az előző postban felállított hangsorrendből kigyomlálunk néhány hangot és meg is kapjuk a dúr skálát.
Legegyszerűbben ezt magyarázni a zongora billentyűivel lehet. Van a C dúr skála, aminek annyi a különlegessége, hogy nem tartalmaz #-es vagy b-s hangokat. Ezek a zongora fehér billentyűi, nevük sorban: C D E F G A B (C)
Ha ezt összevetjük a kromatikus skálával (nevezzük végre nevén a dolgokat), ami az összes hangot tartalmazza, a következő felfedezést tehetjük:
C - C#/Db - D - D#/Eb - E - F - F#/Gb - G - G#/Ab - A - A#/Bb - B - (C)
Megjelöltem a hangokat amik szükségesek a kromatikus skálából a C dúrhoz. Ebből kialakíthatunk egy formulát, ami a következőképpen néz ki:
egész - egész - fél - egész - egész - egész - fél
(Itt gyorsan megemlítem hogy egy fél hang távolság 1 bund távolság, azaz a szomszédos bund, míg az egész hang távolság 2 bundnyi, azaz egy bund kimarad)
Ezzel a formulával bármilyen dúr skála kialakítható ezután de először ellenőrizzük vissza C-re:
Kezdődik C-vel, egész hang távolság (C# kimarad), tehát D, egész hang távolság (D# kimarad), tehát E fél hang távolság, tehát F egész hang távolság (F# kimarad) tehát G, egész hang távolság (G# kimarad) tehát A, egész hang távolság (A# kimarad) tehát B, és végül fél hang távolság C, amivel visszaértünk a kezdőhangra egy oktávval feljebb.
Itt van egy változat a sokból, hogy ezt a nyakra miként lehet ráerőltetni:
e|------------------------
B|-----------------
G|-----------2-4-5-
D|-----2-3-5-------
A|-3-5-------------
E|-----------------
Na hogy megnézzünk egy másik skálát is azért ideírom a G dúr skála hangjainak összeszedését:
G (egész) A (egész) B (fél) C (egész) D (egész) E (egész) F# (fél) G
És voálá meg is vagyunk. Remélem ezután már bármilyen dúr skálát sikerül összerakni.
Csokoládé!
Eddig ugye zeneelméletileg annyit mondtam el, hogy mik azok a hangok és, hogy hol vannak a gitárod nyakán. Most kicsit hallgathatóbb zeneibb vizekre fogunk evezni, mivel megtanuljuk első és legfontosabb skálánkat, a dúr skálát. Azért olyan fontos ez, mert mindent ebből számolnak a zenészek.
A dúr skála diatonikus skála (egy kis görög kifejezés idefért), ami annyit tesz, hogy hét hangból áll. Ha esetleg figyeltél az általános iskolában énekórán akkor lehetséges, hogy emlékszel valami olyasmire, hogy Dó ré mí fá szó lá tí dó, na ezaz. Az előző postban felállított hangsorrendből kigyomlálunk néhány hangot és meg is kapjuk a dúr skálát.
Legegyszerűbben ezt magyarázni a zongora billentyűivel lehet. Van a C dúr skála, aminek annyi a különlegessége, hogy nem tartalmaz #-es vagy b-s hangokat. Ezek a zongora fehér billentyűi, nevük sorban: C D E F G A B (C)
Ha ezt összevetjük a kromatikus skálával (nevezzük végre nevén a dolgokat), ami az összes hangot tartalmazza, a következő felfedezést tehetjük:
C - C#/Db - D - D#/Eb - E - F - F#/Gb - G - G#/Ab - A - A#/Bb - B - (C)
Megjelöltem a hangokat amik szükségesek a kromatikus skálából a C dúrhoz. Ebből kialakíthatunk egy formulát, ami a következőképpen néz ki:
egész - egész - fél - egész - egész - egész - fél
(Itt gyorsan megemlítem hogy egy fél hang távolság 1 bund távolság, azaz a szomszédos bund, míg az egész hang távolság 2 bundnyi, azaz egy bund kimarad)
Ezzel a formulával bármilyen dúr skála kialakítható ezután de először ellenőrizzük vissza C-re:
Kezdődik C-vel, egész hang távolság (C# kimarad), tehát D, egész hang távolság (D# kimarad), tehát E fél hang távolság, tehát F egész hang távolság (F# kimarad) tehát G, egész hang távolság (G# kimarad) tehát A, egész hang távolság (A# kimarad) tehát B, és végül fél hang távolság C, amivel visszaértünk a kezdőhangra egy oktávval feljebb.
Itt van egy változat a sokból, hogy ezt a nyakra miként lehet ráerőltetni:
e|------------------------
B|-----------------
G|-----------2-4-5-
D|-----2-3-5-------
A|-3-5-------------
E|-----------------
Na hogy megnézzünk egy másik skálát is azért ideírom a G dúr skála hangjainak összeszedését:
G (egész) A (egész) B (fél) C (egész) D (egész) E (egész) F# (fél) G
És voálá meg is vagyunk. Remélem ezután már bármilyen dúr skálát sikerül összerakni.
Csokoládé!
Zeneelmélet #1 - A Hangok
Ahoj!
A gitár mint olyan hangszer egyáltalán nem igényli az embertől, hogy a hangok elhelyezkedését a nyakon megtanulja, hála a mi kedves tabulatúránknak, de én kísérletet teszek arra, hogy világmegváltó legyek és ezt belétek sulykoljam. Elöljáróban csak egy megjegyzés, hogy én angolul tanultam meg gitározni és egyrészt az angol ABC-s megnevezéseket fogom használni (tehát nincs H hang és nincs disz meg desz hanem D# és Db lesz), másrészt nem mindig fogom tudni a dolgokra a magyar kifejezést.
A nyugati muzsika 12 hangot tartalmaz önmagában, ezeket A-tól G-ig betűzték meg a követhető módon:
A - A#/Bb - B - C - C#/Db - D - D#/Eb - E - F - F#/Gb - G - G#/Ab - A...
(Az A# és Bb ugyanazt a hangot jelenti, csak az egyik megközelítés szerint "az A hang felett fél hanggal" vagy "a B hang alatt fél hanggal")
Ezek a hangok fél hangra vannak egymástól így sorban, ami gitáros nyelven azt jelenti, hogy a szomszédos bundokon (de a hangtávolságokról majd később).
Egy gyakorlat segítségével most pedig egyenként megkeressük ezeket a hangokat a nyakon. A gyakorlat lényege nem a gyorsaság, hanem, hogy beidegződjön, hogy X húr Y bundján a Z hang van. A hangolásból adódóan máris ismered 5 hangnak az elhelyezkedését a 12-ből, ezek pedig az E, A, D, G, B azaz az üresen pengetett húrok. Ha megnézzük az első bundon levő hangokat, akkor meglesz még 5 hang (ezeket a fenti sorrendből ki lehet számolni): F, A#, D#, G# C. (Ha nem konkrét skálát magyarázok, akkor egységesen a #-es hangokat fogom használni nem a b-set). Ha ezekből a hangokból vesszük a # nélkülieket azaz az F és C hangot és ezen a két húron feljebb megyünk még egy bundot, akkor megkapjuk a maradék 2 hangot: F# és C#.
Érthetőségképpen lerajzolom
e-|-F -|----|
B-|-C -|-C#-|
G-|-G#-|----|
D-|-D#-|----|
A-|-A#-|----|
E-|-F -|-F#-|
Remélem érthetőbb lett egy pöppenettel.
Namármost válasszunk ki egy hangot, legyen ez nekem az F hang. Az F hangról annyit tudunk eddig, hogy az E húrokon az első bundnál találhatóak. Most leírok 5 formulát amivel ki lehet számítani, hogy még hol vannak a nyakon F hangok (és ez persze minden hangra igaz lesz).
Gyorsban végigszámoljuk F-re:
Ha F hang az E húron az 1. bundon van, akkor a D húron az 1+2=3. bundon lesz.
Ha F hang a D húron a 3. bundon van, akkor a B húron a 3+3=6. bundon lesz.
Ha F hang a B húron a 6. bundon van, akkor az A húron a 6+2=8. bundon lesz.
Ha F hang az A húron a 8. bundon van, akkor a G húron a 8+2=10. bundon lesz.
Ha F hang az G húron a 10. bundon van, akkor az E húron a 10+3=13. bundon lesz.
És akkor most kényetekre kedvetekre ezt mind a 12 hangra gyakorolgassátok. A gyakorlat kicsit idiótán hangozhat, de nekem úgy működött, hogy egy hangra elindulok a nyak végétől és haladok a test felé, közben lejátszom az adott hangot és kimondom, hogy mit játszok. Idiótán hangzik de működik.
Sorrendre pedig érdemes a kvintkört használni:
Elindulsz az egyik hangról és óramutatóval vagy akár ellentétesen is körbehaladsz (tudom itt b-s hangok vannak de fentebb megtalálod a helyettesítést, vagy éppen utánagondolsz).
Písz áut ombréz!
A gitár mint olyan hangszer egyáltalán nem igényli az embertől, hogy a hangok elhelyezkedését a nyakon megtanulja, hála a mi kedves tabulatúránknak, de én kísérletet teszek arra, hogy világmegváltó legyek és ezt belétek sulykoljam. Elöljáróban csak egy megjegyzés, hogy én angolul tanultam meg gitározni és egyrészt az angol ABC-s megnevezéseket fogom használni (tehát nincs H hang és nincs disz meg desz hanem D# és Db lesz), másrészt nem mindig fogom tudni a dolgokra a magyar kifejezést.
A nyugati muzsika 12 hangot tartalmaz önmagában, ezeket A-tól G-ig betűzték meg a követhető módon:
A - A#/Bb - B - C - C#/Db - D - D#/Eb - E - F - F#/Gb - G - G#/Ab - A...
(Az A# és Bb ugyanazt a hangot jelenti, csak az egyik megközelítés szerint "az A hang felett fél hanggal" vagy "a B hang alatt fél hanggal")
Ezek a hangok fél hangra vannak egymástól így sorban, ami gitáros nyelven azt jelenti, hogy a szomszédos bundokon (de a hangtávolságokról majd később).
Egy gyakorlat segítségével most pedig egyenként megkeressük ezeket a hangokat a nyakon. A gyakorlat lényege nem a gyorsaság, hanem, hogy beidegződjön, hogy X húr Y bundján a Z hang van. A hangolásból adódóan máris ismered 5 hangnak az elhelyezkedését a 12-ből, ezek pedig az E, A, D, G, B azaz az üresen pengetett húrok. Ha megnézzük az első bundon levő hangokat, akkor meglesz még 5 hang (ezeket a fenti sorrendből ki lehet számolni): F, A#, D#, G# C. (Ha nem konkrét skálát magyarázok, akkor egységesen a #-es hangokat fogom használni nem a b-set). Ha ezekből a hangokból vesszük a # nélkülieket azaz az F és C hangot és ezen a két húron feljebb megyünk még egy bundot, akkor megkapjuk a maradék 2 hangot: F# és C#.
Érthetőségképpen lerajzolom
e-|-F -|----|
B-|-C -|-C#-|
G-|-G#-|----|
D-|-D#-|----|
A-|-A#-|----|
E-|-F -|-F#-|
Remélem érthetőbb lett egy pöppenettel.
Namármost válasszunk ki egy hangot, legyen ez nekem az F hang. Az F hangról annyit tudunk eddig, hogy az E húrokon az első bundnál találhatóak. Most leírok 5 formulát amivel ki lehet számítani, hogy még hol vannak a nyakon F hangok (és ez persze minden hangra igaz lesz).
- E + 2 = D
- D + 3 = B
- B + 2 = A
- A + 2 = G
- G + 3 = E
Gyorsban végigszámoljuk F-re:
Ha F hang az E húron az 1. bundon van, akkor a D húron az 1+2=3. bundon lesz.
Ha F hang a D húron a 3. bundon van, akkor a B húron a 3+3=6. bundon lesz.
Ha F hang a B húron a 6. bundon van, akkor az A húron a 6+2=8. bundon lesz.
Ha F hang az A húron a 8. bundon van, akkor a G húron a 8+2=10. bundon lesz.
Ha F hang az G húron a 10. bundon van, akkor az E húron a 10+3=13. bundon lesz.
És akkor most kényetekre kedvetekre ezt mind a 12 hangra gyakorolgassátok. A gyakorlat kicsit idiótán hangozhat, de nekem úgy működött, hogy egy hangra elindulok a nyak végétől és haladok a test felé, közben lejátszom az adott hangot és kimondom, hogy mit játszok. Idiótán hangzik de működik.
Sorrendre pedig érdemes a kvintkört használni:
Elindulsz az egyik hangról és óramutatóval vagy akár ellentétesen is körbehaladsz (tudom itt b-s hangok vannak de fentebb megtalálod a helyettesítést, vagy éppen utánagondolsz).
Písz áut ombréz!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)