A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pentatónia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pentatónia. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 22., kedd

Pentatónia #6 - A blues skála

Hangulatban vagyok, írok!

Remélem nem csak olyan emberek kattintottak ide, akik blues rajongók, mert a blues skála minden metál és rock zene alapja.

A skála egy módosítása a moll pentaton skálának, amiről már korábban írtam. A blues skála egy hanggal tartalmaz többet a pentatonnál, ez pedig a b5. Érdemes beilleszteni ezt a hangot az összes lehetséges helyre a nyakon, ezért az alábbi kép mutatja, hogy az 5 pentaton box-ban hol található a "blues hang" (a piros az alaphang helye, nem a b5).

A blues skála mindenhol használható, ahol a moll pentaton működik. Az egyetlen megkötés, hogy a b5 hangon nem nagyon szabad hosszan időzni, mert igencsak intenzíven kilóg a zenéből, ha ezt teszed. Ezzel szemben viszont gyors lépkedéshez tökéletes és érdekes hangzást ad a zenének.

Erről ennyit!

2011. február 8., kedd

Pentatónia #6 - Lick Gyártás #2

Meleg a kaja!

Az előző fejezetben kifejtettem, hogyan kell megtalálni az összes boxot, illetve egy jelölésrendszert bevezettem. Ha ezt nem olvastad, akkor esetleg az itt leírtak nem lesznek világosak.

Ha boxon belül szeretnél magasról mélyre, vagy fordítva eljutni, közben jópár hangot lejátszva, de mégis érdekesen, akkor a következőt teheted. Veszel 2-3 szomszédos húrt, erre kitalálsz egy pár hangból álló licket és a húrcsoportot mozgatod lefelé, vagy felfelé. Ezt most mindenképpen egy példával megtámogatom, mert úgy talán érthetőbben körül tudom írni.
Tegyük fel szokásosan, hogy Am-ban vagyunk, és az egyszerűség kedvéért az 1. boxban. Legyen egy 3 húros csoportom és egy 4 hangból álló lickem. Ez nézzen ki úgy, hogy: 1N, 3T, 2N, 1T. A három magas húron kezdünk és onnan haladunk lefelé, tehát először eBG, majd BGD, majd GDA, vágül DAE húrhármasokat használjuk. Ekkor a kotta így néz ki:

Ezzel a megközelítéssel ugyanezt az ötletet egy másik boxban is felhasználhatjuk, pl. a 2. boxban:

No majd még jönnek ilyenek.

Pentatónia #5 - A teljes nyak bejárása

Itthon éheztetnek, szóval nektek panaszkodok!

Gondolom már nagyon unod, hogy ugyanazt az egy formát használod a pentaton szólózáshoz, és úgy érzed kimerítetted teljesen, amit a skála adhat neked. Azaz itt az ideje kilépni az 1. boxból. A pentaton skála 5 hangot tartalmaz magában, ezért 5 boxot fogunk létrehozni, minden hangról kezdve egyet.

Az összes hang a 12-es bundig Am-ban:

Az első dolog, hogy felfedezzük benne azt a formát amit ismerünk: a kép közepén található 1. box. Ha ez megvan akkor próbáljuk meg a 2. boxot lejátszani. A mély E húron a C hangról (8. bund) kezdődik és a magas E húron a D hangig (10. bund) tart. Ez a box a 7-es bundtól a 10-es bundig tart, azaz minden ujjadra jut egy bund (minden 7-esre eső hangot a mutató ujjal, 8-asra a középsővel, 9-esre a gyűrűssel és 10-esre esőt a kisujjal kell lefogni). Próbáljuk meg az ujjrendet betartani, mert csak akkor leszünk igazán gyorsak és hatékonyak.
A 3. box a mély E húr D hangjáról kezdődik. Ez egy kicsit beleront a tökéletes ujjrendünkbe, mert G húrról B húrra csúsztatni kell a kezünket. Ezeket a hangokat mutató kisujj párssal játsszuk, a többit mutató hüvelykkel.
A 4. és 5. boxal nincs probléma, ezért remélem a 2. box alapján ki tudjátok találni az ujjrendet hozzájuk.

Minden boxot érdemes egyenként kigyakorolni, hogy a kezünk hozzászokjon a mozgáshoz. Ha már egy boxot tudunk vizualizálni és lejátszani, akkor el lehet kezdeni improvizálgatni velük. Szerintem először érdemes a jól megszokott 1. boxból kiindulni és kilépkedni pár hang erejére a 2. vagy az 5. boxba, majd vissza. Ha ez kényelmesen megvan, akkor pedig már lehet bármit használni.

Ha esetleg nem A-ban, hanem valami más moll hangnemben szeretnél játszani, nincs más dolgod, mint lokalizálni az 1. boxot abban a hangnemben és a többi ahhoz képest relatívan elcsúszik.

Itt szeretném bevezetni, azt a gondolatot, hogy minden box úgy épül fel, hogy húronként 2 hangot tartalmaz. Ezeket szeretném elnevezni "N" és "T" nevekkel (N a nyak felőli hang és T a test felőli (hogy a balkezeseket se zavarjam össze)), így ha azt mondom, hogy ET, akkor a mély E húron bármely box test felőli hangját szeretném jelölni.

Kész a kaja, megyek eszek!

2011. február 3., csütörtök

Pentatónia #4 - Lick Gyártás #1

Hosszú hallgatás után!

A lickek legnagyobb haszna, hogy amikor el akarunk jutni A gondolatunkból, B-be, akkor gépiesen előre összerakott, gyors hangsereget tudjunk felsorakoztatni, akik megnyerik nekünk a csatát (hú ez de ocsmány volt). Tehát, nézzük meg, hogyan is lehet legegyszerűbben ilyeneket létrehozni. Segítségünkre a logika és matematika erejét fogjuk felkérni.

A legegyszerűbb gondolat, hogy a skálát egyesével hangonként felfelé, vagy lefelé játsszuk. Bár unalmas és ha hosszú szünetet akarunk vele áthidalni akkor egészen gáz hangzása van, de jól jön egy impro közben ez a gondolat is, ha 3 liter kannásbort már magunkba erőszakoltunk.
Az előző gondolatot kicsit továbbfejlesztve eljuthatunk a szekvenciás játékig. Itt az a lényeg, hogy veszünk egy számot (lehetőleg ne túl nagyot, pozitívat és egészet), ezt jelöljük X-el. A kezdőhangunktól elindulunk a skálán felfelé és megteszünk X hangnyit. Ezután a skála második hangjától tesszük meg ugyanezt, majd a harmadiktól és így tovább. (Természetesen ha X=1, akkor a példa visszafajul az előző esetre, ha pedig X=2, akkor csak kettesével játszuk a hangokat kicsit eltolt ütemben). Alant két példa A moll-ban, először X=4, majd X=5 esetekre.

Természetesen mindez a skálán lefelé is működik.

Egy másik használható ötlet például a húrok kihagyása (string skipping). Először is lejátsszuk a mély E húr 2 skálahangját, majd az A húr kihagyva a D húr 2 hangjával folytatjuk. Ezután vissza az A húr 2 hangjára, majd ugrás a G húrra és így tovább. Példa Am-ban:


Folyt köv...

2010. november 30., kedd

Pentatónia #3 - A negyedes szóló

Belekezdtem, benne vagyok, csinálom, amíg valaki azt nem mondja, hogy hagyjam abba.

Nos, az előző fejezetben megtanultunk szépen számolni egy 4/4-es számban, most megtanuljuk, hogyan lehet ezt a négy negyedet kellemesen kitölteni hangokkal. Amit írok az fertelmesen bugyuta és egyszerű lesz, de szerintem királyság, és az szóljon be akinek nem tetszik.

Szóval idáig tudsz olyat, hogy 1-re lejátszol egyetlen hangot. Ezt ugyebár kitarthatod az egész ütem idejére, vagy akár csak egy rövidke dolgot is játszhatsz (úgy nevezett staccato-t). Feltételeznéd, hogy a következő lépés az lehet, hogy nem 1-re hanem 2-re játszol egy hangot. Mindez érdekes dolgokat szül és a későbbiekben majd mondok az ilyesmikről is okosakat, de most nem ez lesz a helyzet. Ugyanis a következő lépés a szólónkban, hogy 2 hangot adunk ki ütemenként, méghozzá az 1-es és 2-es negyedben, (vagy miaszöszben). Tehát a nóta úgy fog hangzani, hogy hang - hang - kitart - kitart vagy hang - hang - szün - szün. A kreatívabbak mindezt továbbgondolhatják.
Továbbra is fennáll, hogy a hangokat lehet színezni kellemes stilisztikai elemekkel (pl: az első hanghoz felslideolok (csak magyarosan), a másodikra meg tolok egy vibrato-t).

Itt kell megjegyeznem azt a dolgot, amit én úgy ismertem meg mint blues hajlítás. Természetesen nevéből adódóan az ember azt gondolná, hogy nem játszom blues-t akkor ezt nem használhatom. Ez így cseppet sem igaz (főleg azért mert rengeteg zene a blues-ból eredeztethető). A blues hajlítás lényege pedig a következő. Normál hajlításkor az emberállat egyik skálahangból a másik skálahangba megy át. Blues hajlításnál viszont a skálahangunkat csak a kromatikusan következő hangig se hajlítjuk fel, mondhatni olyan 1/4-ed hangos hajlítás. És legfőképpen ezt a b3-as hangra használják. Ezzel marhajó kis blues-os hangzást lehet elérni a semmiből. Tehát például egy működőképes riff a fentiekbe beleötvözve, hogy 1-re blues hajlítás a b3-on, és 2-re pedig vissza az alatta levő alaphangra, amit kitartunk. Arra figyeljetek, hogy a blues hajlítás laza legyen, ne görcsös.

Kitérőtől visszakanyarodva az eredeti témához, ha meguntátok az 1-2-es szólót, akkor mehet 1-2-3-al, majd 1-2-3-4-el. Végül pedig az igazi teszt amikor minden ütemre kiválasztjátok, hogy épp mennyi hangot játszotok és ezt váltogatjátok. Csak sok sok érzelemmel. Rengeteg klisé dallam bújik meg ebben az 5 hangban. De hogy idézzek valakit "a klisé az okkal klisé, szar zenét nem fognak utánozni" (természetesen szabad fordításban).

Pusszantás a heréitek alá!

Pentatónia #2 - A hangok

A Folytatás (egy remek HT album volt)

No tehát az első szárnypróbálgatásokat tegyük kordába. Tegyük fel, hogy van egy 4/4-es ritmusod egy Am akkorddal. A szóló amit most fogunk összehozni bugyuta lesz és sokkolóan egyszerű, de iszonyatosan hasznos. Kezdd el hallgatni a zenekarodat és kezdd el számolni az ütemet: 1-2-3-4-1-2-3-4-1... Ha már benne van a fejedben a boogie, akkor a következő a feladat: Minden 1-re játszunk egy hangot, azaz amikor azt mondanád, hogy 1, akkor választassz egy véletlen hangot a pentaton skálából és lejátszod.

Két dolog fog ezzel fejlődni. Először is az egyszerűsége miatt könnyű lejátszani de ha jól csinálod megalapozhatja az ütemérzékedet. Másodszor pedig elkezded érezni, hogy melyik hangok stimmelnek nagyon, és melyik hangok akarnak elmozdulni. Elmozdulás alatt annyit értek, hogy a hang kívánja hogy egy másik hangot játssz utána.
/*SPOILER ALERT*/ Ha úgy hallod mint én akkor arra a következtetésre fog jutni, hogy az 1, 4 és 5 jól megtartja magát, a b3 és b7 pedig szívesen elmoccanna, ráadásul mindkettő az alaphang irányába. /*SPOILER ALERT*/

Ez arra a következtetésre juttathatja a kedves olvasót, hogy ezeket a hangokat ki lehet tartani és a mozgatósokat pedig annyira nem. Na ez igaz is meg nem is, ugyanis rengeteg kiváló gitáros ezt arra használja, hogy feszültséget keltsen a zenében, amit végül egy "jó" hang játszásával old fel.

Ha mindezzel megvagytok akkor a következő lépés, hogy ezeket az egy hangokat stilisztikai elemekkel látjátok el (természetesen nem megerőszakolva). Ilyen lehet például a hajlítás a következő skálahangra, a slide, vibrato, harmonikusok.

Na komoly(talan) szólózgatást nektek

2010. november 29., hétfő

Pentatónia #1 - A skála

Sziasztok!

Bár ezen fejezetek nagy része zeneelmélet lesz, de úgy gondoltam, ez akkora téma, hogy külön témakört nyitok neki. Mindemellett ez a téma lesz a bevezetés az improvizálásba is.
Új fejezet a régi öreg skálának. A pentaton skála szépsége, hogy mindössze 5 hangot tartalmaz, viszont rengeteg zenei stílust ki lehet vele szolgálni. Pozitívuma, hogy a dúr skálából kigyomlálták nekünk a furcsa hangokat, így bármit játszhatunk, az jól fog hangzani.

Kezdjük ott, hogy a skálánknak 5 pozíciója lesz (mivel 5 hangot tartalmaz). Ebből most a legelsőt fogjuk megtanulni. Méghozzá a moll változatból. A skála a következő hangokat tartalmazza:

1 - b3 - 4 - 5 - b7

Mindez az első pozícióban így néz ki (a pirossal megjelölt hangok az alaphangok):

Első feladatunk ezzel a skálával, hogy begyakoroljuk, amire remek módszer elsősorban az oda vissza játszogatás. Ha ezzel megvagyunk akkor a következő lépés amit szerintem meg kell tenni, hogy elkezdünk improvizálni. Válasszunk egy hangnemet és kezdjünk el egy akkorddal ellenben hangokat kicsikarni a skálánkból.
Namármost hogyan kezdjünk ennek neki. Vannak a világban remek programok, mint pl. a GuitarPro vagy a személyes kedvencem a Band in a Box. Ezek a szólógitárosok jó barátai, mivel a kezelésük elsajátítása nem vesz nagy erőfeszítést igénybe, és 10 perc alatt teljes zenekart tudunk magunk mellé varázsolni vele. Természetesen a zenekarnak borzasztó hangása lesz, mert a midi mint olyan nem igazán alkalmas stúdiófelvételekre, de két dolgot tud, tartja az ütemet és a hangnemet, ha jól dolgozunk.

Tehát én személy szerint azzal kezdtem az improvizációs "karrierem", hogy fogtam egy ilyen szekvencer programot, beállítottam neki egy Am akkordot és egy egyszerű dobot, ami kb metronómként szolgált és elkezdtem Am pentatonban pötyögni. (Am pentaton ami az 5. bundról kezdődik.)

Folyt köv. pucerákok